Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Csaba László: A kibővülés dinamikája
Csaba László való elkülönültségüknek adtak formát, hanem a WTO keretben elfogadott új, szigorú szabályok kölcsönös alkalmazásával jelentős lépést tettek az egységes piac fokozatos bevezetésére is (Csaba, 1996), ami messze túlmutat a társulási szerződések sokoldalú alkalmazásán. Eközben a nyugati álláspont is fokozatosan átalakult. A maastrichti szerződéssel az Európai Közösség Unióvá vált. Ezzel elérték Németország „integrációba szíjazá- sát", egyben a költségvetési önfegyelem és a liberalizálás széles körű programját is magukévá tették. Ennek hatására az EU stratégiai érdekei és kereskedelempolitikai merevsége közt ellentmondás jött létre. Ezt az 1993. júniusi koppenhágai nyilatkozat némileg oldotta, amiben az EU kifejezte: osztja a csatlakozni vágyók célját, s meghatározta a tagság föltételeit is. Ugyanekkor döntötték el: az eredetileg 2003-ig kitolt kereskedelmi nyitást 1999-ig végrehajtják. Ezt követően az 1994. decemberi esseni csúcs kialakította a strukturált párbeszédet, ami lehetővé teszi a jelentkezők számára az unió munkamódszereinek megismerését, s az integrációhoz szükséges rendszeres munkakapcsolat mellett a belső határidők feszesebb számonkérését is. Negyedszer a madridi csúcs kifejezte reményét, hogy Máltával és Ciprussal egyidejűleg megkezdődik a keleti tagok felvételi tárgyalássorozata is, Fölhatalmazta a bizottságot, hogy az egyes jelentkezőkről véleményt/állásfoglalást készítsen, s akikre nézve ez kedvező, azokkal tagfelvételi tárgyalásba fogjon 1998-ban. Jelenleg a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a 12 jelentkezővel egyidejűleg kezdenek el egyezkedni, e tárgyalások azonban eltérő tartalommal, sebességgel és eredményességgel fognak lezárulni. A bizottság vezetői 1994 óta többször is kifejtették: nem lesz több csoportos felvétel, egyedi elbánás alapján döntenek majd, Formai értelemben az EU messzebbre ment a keleti jelentkezők elé, mint tette ezt más tagjelöltekkel bármely korábbi alkalommal. A jogharmonizálás, a PHARE- és a többi technikai segítségnyújtási program (évi 2,5 Mrd ECU-s költséggel) közvetlenebb kapcsolatokat teremt, mint a kereskedelem. Az 1995. júniusi fehér könyv. Bár sok kívánnivalót hagy maga után, az egységes piacnak mégis egy konkrét és gyakorlatias leírását adja. Többek szerint e dokumentum legértékesebb része az, hogy bemutatja: a szabályalkotók és -alkalmazók miként látják az egységes piacot, hogy értelmezik a szabályok és előírások tömegét. A strukturált párbeszéd keretében oly kényes területeken is, mint a belügy és a környezetvédelem, szoros munkakapcsolat alakult ki az uniós országok és a tagjelöltek államigazgatása között. A társulási tanácsnak meglehetősen széles hatásköre van kereskedelmi kérdésekben, s így hozzájárul a piacvédelem egységesebb felfogásához. A Tempus, az ACE és egyéb programok a kutatók és oktatók meg a diákok közti közvetlen érintkezés katalizátorává vált. Két fontos fejlemény már egy újabb, harmadik szakasz jele. Egyrészt az északi bővülés után az EFTA-megoldás túlhaladottá vált. Másrészt a közép-európai országokban a gazdasági talpra állás jelei mutatkoznak. Empirikus elemzések (Fischer és 36 Külpolitika
