Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Csaba László: A kibővülés dinamikája
Csaba László Más kérdés az, hogy a berlini fal leomlása az EU-t készületlenül érte, javában folyt az egységes piac bevezetése, s az uruguayi GATT-fordulóban erőteljes nyomást gyakoroltak a tárgyaló partnerek az EU-piac megnyitása érdekében. Beleértve a mezőgazdasági termékeket, a pénzügyi szolgáltatást, a halászatot és a tengerhajózást, azaz a legélesebb, legkényesebb uniós kérdéseket. A német újraegyesítés villámgyorsan végbement, s „észrevétlenül" egy 17 milliós állammal - a néhai NDK- val - kibővült az unió. Ezek költségei, a folyamat sebessége, valamint az unió reformképtelensége - különösen a munkaerő- és az agrárpiacon - az EU-t védekezésre szorította. Ez megjelent a társulási tárgyalások elhúzódásában s a nyugati fél igen merev, kicsinyes kereskedelempolitikai álláspontjában is. A társulási szerződésről folyó tárgyalások - több részvevő benyomása szerint - talán még ma is folynának, ha nem kerül sor 1991 augusztusában a moszkvai operettpuccsra. De még a hirtelen jött ijedtség sem puhította fel az EU-felet annyira, hogy akár csak elvi szinten is kifejezze: kész lesz vagy lehet az új demokráciákat magába fogadni. Winters (1993) találóan jellemzi ezt a szakaszt úgy, mint az 1989. évi fordulat EU-ra gyakorolt hatásainak elhárítására irányuló időszakot. A társulástól a teljes jogú tagságig Ma már szinte hihetetlen, de kezdetben a nyugati félelmek abból fakadtak, hogy Kelet-Európát különösen gyors felzárkózásra képes térségként mutatták a kezdeti számítások. Mint Collins és Rodrik (1991) könyvével szemléltethető, az ökonomet- riai modell természetéből adódóan a korábbi torzulások kiigazítását automatikus és nagymértékű teljesítményjavulással társítja. Ezért az idézett kötetben a kelet-európai növekedési pólus mint az új kistigrisgazdaságok képe rajzolódott ki, ahol az erőviszonyok az EU rovására rendeződtek volna át. Ez a megközelítés azonban meglehetősen mechanikus volt, s igen szigorú előfeltevésekre épült. A megközelítés eleve eltekintett azoktól a sajátos térségbeli intézményi tényezőktől és súrlódási összetevőktől, amelyek jelentkezése a szokásos modellfeltételezések mellett adódó azonnali és automatikus alkalmazkodás valószínűségét erősen lecsökkentették. Mint arra korábban rámutattam (Csaba, 1990), a torzulások oly sokrétűek voltak, s az új intézmények és magatartási minták térnyerése olyannyira időigényes, hogy az elhúzódó visszaesés és az alkalmazkodási recesszió elkerülhetetlenné vált a tartós növekedés megindulása és a régi rendszer összeomlása közti többéves átmeneti időszakban. Térségünkben ugyanis nem pusztán fizetési egyensúlyhiányok jelentkeztek, hanem egy többrétű történelmi zsákutca alakult ki, ahol a növekedési pálya, a munkamegosztási modell, a társadalmi rendszer, a kereskedelmi kapcsolatok, a gazdaságpolitika és az intézményi rend válsága egymásra rakódott, és egymást erősítette (Kádár, 1990). Mind történeti, mind nemzetközi vetület34 Külpolitika
