Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Duleba, Alexander: A Kárpátok-eurorégió és Szlovákia
Alexander Duleba Paradox módon a szlovák regionális és helyi adminisztráció nagyon aktívan vett részt a kezdeményezés támogatásában, és tulajdonképpen ők tekinthetők az ötlet eredeti gazdáinak. Azonban a pozsonyi kormány támogatásának hiánya a részükről is egyre passzívabb magatartást eredményez. A szlovák kabinet ellenséges hozzáállását jól demonstrálja az a tény, hogy a belügyminisztérium 1995 novemberében elutasította a szlovák Kárpátok-eurorégió Társulás bejegyzését egy 1966-os jogszabályra hivatkozva. Miért elutasító a szlovák kormány? Ennek megválaszolásához meg kell vizsgálni a jelenlegi szlovák külpolitika-csiná- lás néhány jellemzőjét. Az ország új szereplő a nemzetközi kapcsolatokban. Mivel Szlovákiának valójában nincsenek nemzetállami hagyományai (kivéve az 1939-44- es időszakot), igen nehéz beszélni valamiféle „szlovák külpolitikai koncepcióról". A külügyi szolgálat ugyanolyan kezdeti fejlődési szakaszon megy át, mint amilyen az állam, amit képvisel. A korábbi csehszlovák külpolitikai infrastruktúra és a szakemberek jó része Prágában maradt a közös állam szétbontásakor, és a szlovák struktúrákat úgymond „zöld mezős" beruházásként kellett megteremteni. Szlovákia megörökölte a közös csehszlovák külpolitika egy részét, de az ország geopolitikai helyzete radikálisan megváltozott. Nyugati szomszédja (a Cseh Köztársaság) a német relációra „szakosodott", míg keleti szomszédja (Ukrajna) az orosz kérdésre összpontosít. Ez az egyik legfontosabb geopolitikai oka annak, hogy a szlovák politikai elit felfogásában a nyugati biztonsági struktúrákhoz való kapcsolódás kevésbé markáns, mint a Cseh Köztársaságban vagy Lengyelországban. A nemzeti identitás és érdekek meghatározása mindig a nemzeti történelem keresésében rejlik. A több mint ezeréves közös szlovák-magyar történelem miatt érthető, hogy a „magyar kérdés" az első helyet foglalja el a „fiatal" ország elitjének kül-, és belpolitikai gondolkodásban. Szlovákiának nincsenek állami tradíciói, de van egy olyan nemzeti öröksége, ami a Magyarországhoz fűződő polemikus viszonyon alapul. A történelmi tapasztalat nagyban befolyásolja a jelenlegi szlovák-magyar kapcsolatokat, és sajnos negatív hátteret ad mindkét ország jelenlegi külpolitikájának.13 A vitapontokra (Bős, kisebbség, az alapszerződés értelmezése) úgy tekintenek Szlovákiában, mint a nemzeti érdek legfontosabb elemeire. A kétoldalú kapcsolatoknak közvetlen belpolitikai következményei is vannak. A regionális biztonság kérdésében Szlovákia nemzeti orientációjú pártjai - amelyeknek nagy a befolyásuk a jelenlegi kormányban - az ország rövid távú érdekeit részesítik előnyben a hosszú távú érdekekkel szemben. A szlovákiai magyarság védelmében tett bármilyen kísérletet a magyar kormány vagy szervezetek részéről már a belügyekbe való beavatkozásnak minősítenek. A magyar kártyát elsősorban és nagyon gyakran a belpolitikai 64 Külpolitika
