Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Duleba, Alexander: A Kárpátok-eurorégió és Szlovákia
A Kárpátok-eurorégió és Szlovákia hatalmi harcokban használják ki, és mint az 1994-es parlamenti választások mutatják, a nemzeti orientációjú pártok sikeresen teszik ezt. A Kárpátok-eurorégió az egyik áldozata a szlovák-magyar kapcsolatok történelmi terhének. Az eurorégión belül megvalósítható határ menti együttműködésre a szlovák kormány nem úgy tekintett, mint egy lehetőségre a hagyományos szembenállás oldására, hanem mint a magyar fél újabb lépésére történelmi céljai elérése érdekében. Szlovákiában a kezdeményezést úgy állították be, mint magyar érdekeket szolgáló ügyet, habár a Kárpátok-eurorégiót nem egyedül a magyar helyi és állami intézmények kezdeményezték. A Kárpátok-eurorégió ellenfelei a következőkkel érvelnek:14 1. Az eurorégió Magyarország eszköze azzal a céllal, hogy a jövőben gazdasági és politikai ellenőrzésre tegyen szert a térségben. A magyar elit nem tud megszabadulni a Trianon-szindrómától, ezért fenyegetést jelent a szlovák nemzeti érdekekre. Ez elsősorban Szlovákia területi és állami integritását érinti. Az eurorégió magyar érdek, mert a magyar kisebbség támogatásának ürügyén csökkenteni akarja annak lojalitását a szlovák állam irányában. 2. A Kárpátok-eurorégió egy „üres épület mesterséges teteje", mert az érintett országok szomszédos térségei közötti együttműködés még nem érte el azt a szintet, ami indokolttá tenné egy ilyen intézmény létrehozását. Nem alulról, természetes módon fejlődött ki, hanem kész tényként, felülről tálalták a szlovák hatóságoknak. 3. Csak Magyarország támogatja teljes mértékben a Kárpátok-eurorégiót, Románia egyetért a szlovákokkal, és a lengyel kormány sem erősítette meg kezdeti pozitív álláspontját. Az ukrán külügyminiszter nem volt kész az alapító dokumentumok aláírására Debrecenben, és csak az utolsó pillanatban állt kötélnek. Ezért a szlovák megközelítés nem kivétel. 4. Ha a Kárpátok-eurorégió fő célja a külföldi befektetések elősegítése, akkor a szlovák kormány kész ebben segíteni a helyi intézményeket. Külön ebből a célból nincs értelme eurorégiókat létrehozni. 5. A Kárpáti Régió Társaság nem kompetens abban, hogy Kelet-Szlovákiát képviselje, és hogy szerződéseket kössön más országokkal. Az együttműködésben kompetenciával részt venni képes valós régiók az 1997-es adminisztratív reform után jönnek létre. 6. Az utolsó fontos érv a két legnagyobb szlovák város - Pozsony és Kassa - vetélkedésével függ össze. A szlovák kormány azzal vádolta a kassai önkormányzatot, hogy az önálló külpolitikát folytat. Ezen érvelés szerint, ha a Kárpátok-eurorégió magába foglalná egész Kelet-Szlovákiát, akkor az ország kettészakadna, és ez az állami adminisztráció fokozatos dezintegrációjához vezetne. 1997. nyár 65
