Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Dunay Pál: Regionális együttműködés Kelet-Közép-Európában: befektetés eredmény nélkül?
Regionális együttműködés: befektetés eredmény nélkül? megőrizni, s fenntartani legalább egy olyan fórumot, ahol a térség piacgazdaságot és gazdasági prosperitást legígéretesebben képviselő országai találkozhatnak. Úgy tűnik, a CEFTA-államok egyelőre az együttműködés bővítését részesítik előnyben annak mélyítésével szemben, bár bizonyos intézkedésekről tárgyaltak a résztvevők brnói találkozójukon. Lengyelország és Szlovákia, az a két ország, ahol viszonylag magas volt a munkanélküliség, a munkaerő szabad mozgását szorgalmazta a csoporton belül, míg Csehország a szolgáltatások szabad áramlásának bevezetésében látszott érdekeltnek. Egyik indítványról sem született döntés, holott azok elfogadása azt jelezte volna, hogy a részt vevő államok elindultak a közös piac létesítése felé.59 A Pentagonále, a Hexagonale és a Közép-európai Együttműködés Olaszország kezdeményezte azt 1989 novemberének történelmi napjaiban, néhány nappal a berlini fal megnyitása után, hogy e szerveződés elődjét szubnacionális együttműködésből államközivé alakítsák. A világpolitika eseményei beárnyékolták ennek a változásnak a jelentőségét. Míg viszonylag könnyű volt megérteni az Alpok-Adria együttműködés fontosságát a kelet-nyugati konfliktus időszakában, nehéz lehetett felbecsülni jelentőségét azt követően. Ezért határozta meg a négy részt vevő ország külügyminisztere 1989. november 11-i találkozóján a csoport célját abban, hogy az javítani kívánja a légkört Európában, és erősíteni a helsinki folyamatot. A dokumentum kinyilvánította a részt vevő államok készségét arra, hogy előmozdítsák az egységes Európa építését a gazdasági és tudományos együttműködés kiterjesztésével olyan területeken, mint az energia, az ipar, a környezetvédelem, a szállítás, a képzés, a turizmus, a kultúra és az információcsere. Ezen kívül a nemzeti kisebbségek híd szerepét és a határ menti területek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A négy részt vevő ország miniszterhelyetteseinek 1990. május 20-i bécsi találkozóján felvették a tagok közé Csehszlovákiát. Döntésükben figyelembe vették azt, hogy utóbbi már 1990 márciusa óta megfigyelőként részt vett a szervezet tevékenységében. Egyes elemzők ezt a Mitteleuropa koncepció újjászületésének tekintették, s attól tartottak, hogy a közép-európai együttműködésnek németellenes éle van. Ezt a benyomást eloszlatandó, Vranitzky osztrák kancellár és Antall József magyar miniszterelnök már 1990. júniusi határ menti találkozójukon fontosnak tartották leszögezni, hogy a Pentagonáléra nem szabad úgy tekinteni, mint ami Németország ellen irányul, hanem olyan szervezet, amely a helsinki folyamatba ágyazódik, egységes Európa létrehozását célozza a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés előmozdításával.60 1990. augusztus 1-jei velencei találkozóján az öt állam Pentagonálénak nevezte el együttműködését. A rendezvény záródokumentuma a 1997. nyár 31
