Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Dunay Pál: Regionális együttműködés Kelet-Közép-Európában: befektetés eredmény nélkül?

Dunny Pál lamennyi állam beleegyezése, társulási szerződés megkötése az Európai Unióval. Szlovénia csatlakozásáról a CEFTA-ban részt vevő államok 1995. szeptemberi brnói kormányfői találkozóján határoztak. A döntés annak ellenére született meg, hogy Szlovénia EU-társulási megállapodása még aláírásra várt, ezért 1996. január 1-jén Szlovénia felvétele a CEFTA-ba azzal a feltétellel történt meg, hogy társulási meg­állapodását alá fogják írni.56 Szlovénia csatlakozása nem változtatta meg az együttműködés jellegét. Sok or­szág volt ugyanis azon a véleményen, hogy Szlovénia olyan állam, amelynek az el­sők között kellene csatlakoznia a nyugati intézményekhez, amennyiben azok vala­melyike megnyitja kapuját a kelet-közép-európai jelentkezők előtt. A CEFTA követ­kezésképpen exkluzív klub maradhat. Ez azért fontos, mert a CEFTA a visegrádi csoportból nőtt ki, és működésének első szakaszában azzal azonos összetételű volt. Erről a magyar külügyminiszter a következőképpen nyilatkozott: „...a magyar kor­mány támogatja a térségben a regionális együttműködést. Támogatja a visegrádi együttműködést, vagy ahogy bizonyos fővárosban előszeretettel nevezik, a CEFTA, tehát a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás névvel jelzett együttmű­ködési rendszert. Támogatjuk, mert ez konkrét gazdasági, kulturális és egyéb érde­keket szolgál."57 A cseh vezetésre vonatkozó valamelyest ironikus megjegyzésen túl figyelmet érdemel, hogy a hangsúly az együttműködés gazdasági és kulturális vo­natkozására helyeződött. Sok olyan ország van, amely a CEFTA-tagság feltételeinek eleget tud tenni. Kö­zülük néhányan, mint például Észtország, Lettország, Litvánia és Románia már je­lezte csatlakozási szándékát. Ukrajna ugyancsak érdeklődik, de az EU-val kötendő társulási megállapodás híján kívánsága nehezen tűnik megvalósíthatónak. Horvát­ország és Macedónia hasonló törekvését ugyancsak hátra kell sorolni, nem is beszél­ve Fehéroroszország csatlakozásáról, amelynek jelenleg semmilyen realitása nincs. Ugyanakkor értékelni kell azt, hogy számos állam csatlakozási szándéka, illetve ér­deklődése a CEFTA sikerének bizonyítéka.58 Még időbe telik az, hogy következte­téseket vonjunk le arra vonatkozólag, milyen sebességgel lesz képes a CEFTA ma­gába olvasztani újabb országokat. Biztosra vehető azonban, hogy a CEFTA hatodik tagja Kelet-Közép-Európa második legnagyobb országa, Románia lesz. A bővülés­sel a csoport kohéziója gyengül, ugyanakkor a keretében zajló kereskedelmi forga­lom növekszik. Kétséges mindazonáltal, vajon a visegrádi csoportot létrehozó, majd a CEFTA-t eredetileg aláírt államoknak érdekében áll-e az, hogy a bővítéssel felszá­molják az egyetlen fórumot, ahol azok a kelet-közép-európai államok tartottak kap­csolatot, amelyeknek feltehetőleg a legjobbak az esélyei a nyugati integrációra. Kü­lönösen annak fényében, hogy bármelyikük európai uniós csatlakozásával az adott állam a csoportból való kiválásra kényszerülne. Bármennyire távolinak is tűnik en­nek bekövetkezése, véleményem szerint érdemes lett volna a csoport exkluzív jellegét 30 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom