Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Dunay Pál: Regionális együttműködés Kelet-Közép-Európában: befektetés eredmény nélkül?
Dunny Pál lamennyi állam beleegyezése, társulási szerződés megkötése az Európai Unióval. Szlovénia csatlakozásáról a CEFTA-ban részt vevő államok 1995. szeptemberi brnói kormányfői találkozóján határoztak. A döntés annak ellenére született meg, hogy Szlovénia EU-társulási megállapodása még aláírásra várt, ezért 1996. január 1-jén Szlovénia felvétele a CEFTA-ba azzal a feltétellel történt meg, hogy társulási megállapodását alá fogják írni.56 Szlovénia csatlakozása nem változtatta meg az együttműködés jellegét. Sok ország volt ugyanis azon a véleményen, hogy Szlovénia olyan állam, amelynek az elsők között kellene csatlakoznia a nyugati intézményekhez, amennyiben azok valamelyike megnyitja kapuját a kelet-közép-európai jelentkezők előtt. A CEFTA következésképpen exkluzív klub maradhat. Ez azért fontos, mert a CEFTA a visegrádi csoportból nőtt ki, és működésének első szakaszában azzal azonos összetételű volt. Erről a magyar külügyminiszter a következőképpen nyilatkozott: „...a magyar kormány támogatja a térségben a regionális együttműködést. Támogatja a visegrádi együttműködést, vagy ahogy bizonyos fővárosban előszeretettel nevezik, a CEFTA, tehát a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás névvel jelzett együttműködési rendszert. Támogatjuk, mert ez konkrét gazdasági, kulturális és egyéb érdekeket szolgál."57 A cseh vezetésre vonatkozó valamelyest ironikus megjegyzésen túl figyelmet érdemel, hogy a hangsúly az együttműködés gazdasági és kulturális vonatkozására helyeződött. Sok olyan ország van, amely a CEFTA-tagság feltételeinek eleget tud tenni. Közülük néhányan, mint például Észtország, Lettország, Litvánia és Románia már jelezte csatlakozási szándékát. Ukrajna ugyancsak érdeklődik, de az EU-val kötendő társulási megállapodás híján kívánsága nehezen tűnik megvalósíthatónak. Horvátország és Macedónia hasonló törekvését ugyancsak hátra kell sorolni, nem is beszélve Fehéroroszország csatlakozásáról, amelynek jelenleg semmilyen realitása nincs. Ugyanakkor értékelni kell azt, hogy számos állam csatlakozási szándéka, illetve érdeklődése a CEFTA sikerének bizonyítéka.58 Még időbe telik az, hogy következtetéseket vonjunk le arra vonatkozólag, milyen sebességgel lesz képes a CEFTA magába olvasztani újabb országokat. Biztosra vehető azonban, hogy a CEFTA hatodik tagja Kelet-Közép-Európa második legnagyobb országa, Románia lesz. A bővüléssel a csoport kohéziója gyengül, ugyanakkor a keretében zajló kereskedelmi forgalom növekszik. Kétséges mindazonáltal, vajon a visegrádi csoportot létrehozó, majd a CEFTA-t eredetileg aláírt államoknak érdekében áll-e az, hogy a bővítéssel felszámolják az egyetlen fórumot, ahol azok a kelet-közép-európai államok tartottak kapcsolatot, amelyeknek feltehetőleg a legjobbak az esélyei a nyugati integrációra. Különösen annak fényében, hogy bármelyikük európai uniós csatlakozásával az adott állam a csoportból való kiválásra kényszerülne. Bármennyire távolinak is tűnik ennek bekövetkezése, véleményem szerint érdemes lett volna a csoport exkluzív jellegét 30 Külpolitika
