Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Balogh András: A "nemzeti kisebbségekkel összefüggő konfliktusok" mítosza- közép-európai tanulságok
Balogh András sát, mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az országok nemcsak születésüket köszönhették különleges nemzetközi feltételeknek, azaz a térségünkben meghatározó súlyú nagyhatalmak szándékainak, hanem stabilitásukat és integritásukat is csak különleges nemzetközi feltételek mellett voltak képesek megőrizni. Az az ár, amelyet ezek az országok fizettek a befolyási övezetekre törekvő nagyhatalmak bölcsnek nem mondható nemzetközi kompromisszumaiért, túl magas ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk tanulságait kontinensünk jövőbeli biztonságpolitikájának kialakításakor. 5. Az anakronisztikus orosz birodalom fennmaradása a XX. században. Az egyetlen birodalom, amely 1918 után csaknem sértetlen maradt, sőt 1945 után még új területekre is szert tett, Oroszország utódállama, azaz a Szovjetunió volt. A Szovjetunió nem orosz köztársaságai, sőt a tulajdonképpeni Oroszország egyes területei is hasonlóságot mutattak a klasszikus európai gyarmatbirodalmakhoz. 1990 után hosszan elfojtott és kevéssé ismert nemzeti törekvések törtek hirtelen elementáris erővel a felszínre. A volt Szovjetunió államok és etnikumok közötti háborúk, véres gyarmati háborúk és a kisebbségekkel szembeni széles körű diszkrimináció színterévé vált. 6. A demokratikus struktúrák hiánya vagy elégtelensége. 1989-90 előtt Közép-Euró- pa országainak nem voltak folyamatos demokratikus tradíciói, és a demokratikus mechanizmusok még a nem totalitárius időszakokban sem a nyugat-európai modell szerint működtek. (A legtöbb kelet-európai országban a demokratikus struktúráknak csak kezdetleges formái léteztek.) 7. Gazdasági elmaradottság. Közép-Európa 1920 után (Csehszlovákia kivételével) elvesztette az első világháború előtti évtizedek gazdasági dinamizmusát, ennek következtében a Nyugat- és Kelet-Európa közötti, már meglevő szakadék mélyülni kezdett. A második világháború óriási pusztulásai után a modernizáció szocialista módja sem hozta meg a várt eredményeket. Az egész közép-európai régió (most már Csehszlovákiát is beleértve) elszakadt a világgazdaságtól, nem tartott lépést a technológiai és informatikai forradalom szabta követelményekkel, és szenvedett a fejlett világgal szembeni romló külkereskedelmi cserearányok következményeitől. Az önerőre támaszkodás tendenciái és az állandó hiányok kedvezőtlenül hatottak Közép-Európa államközi és következésképpen nemzetek közötti kapcsolataira. Az ugyanahhoz a KGST-hez tartozó országok nem folytattak szabadkereskedelmet egymással, gazdasági elszigeteltségük és elzártságuk a különböző országokban élő azonos nemzetiségekhez tartozók kapcsolatait nagyon megnehezítette vagy csaknem teljesen lehetetlenné tette. 8. Nemzeti türelmetlenség, az etnikai tisztogatások különböző formáinak hosszú időkre visszanyúló tradíciói. Közép-Európában a tiszta nemzetállam eszméjének XIX. és XX. századi elfogadásával a régió csaknem minden országára jellemző nemzetiségi, kulturális és nyelvi sokszínűséget kellemetlennek, károsnak, hátrányosnak és a 6 Külpolitika
