Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Balogh András: A "nemzeti kisebbségekkel összefüggő konfliktusok" mítosza- közép-európai tanulságok
A „nemzeti kisebbségekkel összefüggő konfliktusok" mítosza történelem tűrhetetlen maradványának tartották, és szélsőséges soviniszta körök mindmáig annak tartják. A különböző nemzetiségű egyénektől és csoportoktól való megszabadulás érthető, elfogadható és tiszteletre méltó céllá vált. A liberálisok és a szocialisták csak asszimilálni akarták a kisebbségeket, a soviniszták (olykor a liberalizmus és a szocializmus kalózlobogója alatt) jóval tovább mentek: a tömeges elűzésektől egészen a népirtásig. A „nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusok" néhány kezelési elve A nemzeti kisebbségi problémák nem kielégítő rendezése és kezelése a közép-európai országokon belül vagy közöttük mind ez idáig nem vezetett Európa politikai, gazdasági és katonai biztonságát komolyan veszélyeztető konfliktusokhoz vagy feszültségekhez. A délszláv válság egyedi és elszigetelt. Éppen ezért nem a külvilág bölcs és idejében megtett lépései akadályozták meg a jugoszláv válság kiterjedését és megismétlődését Közép-Európában. Mindazonáltal a jugoszláv krízis egyedi jellege nem zárja ki a közép-európai országok közötti vagy azokon belüli alacsony szintű, de hosszan tartó „nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusok" lehetőségét. A „nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusok" tényleges kezeléséhez alapvető szemléletváltásra volna szükség. A felgyűlt tapasztalatok alapján kísérletet teszünk néhány olyan elv megfogalmazására, amely része lehet a szemléletváltozásnak. 1. El kell felejteni a végső vagy tökéletes „megoldásokat". Sokkal gyümölcsözőbb, ha a rugalmas és állandó kezelés elméletét és gyakorlatát dolgozzuk ki. 2. Minden nemzeti és nemzeti kisebbségi szituáció, még egy olyan kis területen is, mint Közép-Európa, egyedi. Ezért ezeket sajátos vonásaiknak megfelelően kell tanulmányozni és kezelni. 3. A múlt, akár akarjuk, akár nem - velünk él. Nem tehetünk úgy, mintha képesek lennénk mindent újra kezdeni, figyelembe kell vennünk a létező és ható tradíciókat, emlékeket, tapasztalatokat, sőt még az előítéletet is. 4. Az alapvető emberi jogoknak a Nyugat-Európában elfogadott normák szerinti elismerése és tiszteletben tartása nélkül nem képzelhető el a nemzeti kisebbségi kérdés eredményes és tartós kezelése. Közép-Európában azonban nyilvánvalóan nem elegendő egyetemes emberi jogokról beszélni, rossz tapasztalataik miatt a különféle közösségek speciális kollektív jogok megadását is igénylik. Ez nem káros a többségi közösség számára, és nem mond ellent az egyetemesen elfogadott egyéni emberi jogoknak - ez a gyengébb, gyakran megfélemlített és hátrányosan megkülönböztetett kisebbségi csoportok védelmének eszköze. (Nem hiszem, hogy tragédia az, hogy a nemzetközi dokumentumok többsége „nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének jogai" kifejezést használják a „nemzeti kisebbségek jogai" helyett. A 1997. nyár 7
