Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - AZ UNIÓN KÍVÜL - Szőnyi István: Az Egyesült Államok és az unió bővítése
Az Egyesült Államok és az unió bővítése ris fegyverek elterjedésének megakadályozása, a leszerelés, a humanitárius és egyéb segélyek elosztása, a fertőző betegségek megfékezése, a kereskedelmi szabályok újabb területekre történő kiterjesztése, a vámtételek csökkentése és általában a nemzetközi kereskedelem útjában álló akadályok felszámolása, a nemzetközi bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és az illegális bevándorlás elleni küzdelem.26 A transzatlanti nyilatkozat jelentőségét nem szabad eltúlozni. A nyilatkozat ugyanis sokkal inkább egy konzultációs mechanizmus, mint bármiféle operatív együttműködés kerete. Ráadásul ez a konzultáció hangsúlyozottan elkerüli az érzékeny, illetve vitás témákat. Ennek ellenére a nyilatkozat által létesített mechanizmus olyan fórum, ahol jogosan vetődhet fel az EU bővítésének kérdése az unió és az Egyesült Államok között. A kelet-európai térség felölelése mindig is témaként merült fel a nyilatkozat előzményei során, illetve a konzultációs mechanizmus keretében.27 Ha tehát az Egyesült Államoknak érdekében áll az EU bővítése, akkor a transzatlanti nyilatkozat mechanizmusának keretében felvetheti konzultációs témaként. A NATO és az EU bővítése A NATO és az unió bővítésének kapcsolata alapvetően koordinációs probléma, amelyet kölcsönös érzékenységek sora nehezít. A NATO és az EU bővítése között nincs automatikus összefüggés. így például Magyarország esetleges NATO-tagsá- ga még nem jelent automatikusan EU-tagságot, és fordítva. A közép- és kelet-európai térség számára többféle forgatókönyv jöhet szóba a NATO, illetve az EU bővítésének párhuzamosságát illetően. Előfordulhat, hogy bizonyos országok hamarabb válnak a NATO, mint az unió tagjaivá, de előbb-utőbb EU-tagságuk is elkövetkezik. Valószínűleg ebbe a körbe tartozik Magyarország. Előfordulhat, hogy bizonyos országok előbb válnak az EU tagjaivá, ám NATO-tagságuk késik, vagy be sem következik. Ebbe a körbe tartozhatnak például a balti országok. Előfordulhat továbbá, hogy bizonyos országok egyelőre sem az EU, sem a NATO tagjai nem lesznek. Ebbe a körbe tartozhat például Ukrajna. A NATO és az unió bővítése között tehát nincs egyértelmű megfelelés. De nem is lehet, hiszen két különálló szervezetről van szó. A két bővítés azonban mégsem teljesen független egymástól. Sőt, bizonyos mértékig nagyon is összefügg, és éppen ebből adódnak a politikailag kényes problémák. A NATO és az EU bővítésének szoros egymáshoz rendelése az egyik járható út. Ez a szoros megfelelés azt jelenti, hogy a két szervezet bővítésére egymással párhozamosan kerül sor. Ha tehát a bővítés például az unió esetében lassabban kivitelezhető, akkor a NATO bővítését is késleltetni kell. Ez a megoldás azért kényes politikailag, mert megköti a washingtoni törvényhozás kezét, és mert a NATO szerepét az európai biztonságban bizonyos mértékig az EU alá rendeli.28 Ha ezzel szemben az EU-bővítésnek van elsőbbsége a 1997. tavasz 133
