Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Az Európa Tanács keleti kibővítése áttételesen, az önkéntes kötelezettségvállalás szintjén jelenik meg.21 Még a finn tagfelvételt támogató PKGY véleményben is olyan megfogalmazás szerepel, hogy a PKGY tudomásul-veszi és elismeri a finn kormány azon szándékát, hogy a csatlakozáskor aláírja, majd a lehető leghamarabb és a lehető legkevesebb fenntartással ratifikálja az egyezményt. Ebbe a kategóriába sorolható Magyarország tagfelvétele is, ahol a PKGY pozitív véleményében csupán tudomásul veszi hazánk azon szándékát, hogy ratifikálja az emberi jogi egyezményt.22 Az újszerűség itt az, hogy a korábbi esetektől eltérően már nem az aláírásról, hanem a ratifikálásról van szó. Az egyezményhez történő csatlakozás tagfelvételi követelményként való megjelenése irányába vezető következő határozott lépés Lengyelország felvételénél figyelhető meg. Ez volt az első eset, amikor a PKGY nemcsak a ratifikálás szükségességére hivatkozott, hanem az egyéni panaszjog (25. cikkely), és a bíróság joghatósága (46. cikkely) elismerésének szükségességére is. Ezek az egyezménynek olyan cikkei, melyekre az egyezményhez csatlakozó állam belátása szerint vállal akár területileg, akár időben korlátozott kötelezettséget. Az emberi jogi egyezménnyel kapcsolatos elvárások ilyen mértékű kiterjesztése nyilván összefügg azzal, hogy a 90-es évekre a tagállamok mindegyike elfogadta az egyezmény ezen fakultatív klauzuláit, s ily módon azok általánosan elfogadott, normaszerű vállalásokká váltak. A szervezet 1993 őszén Bécsben megrendezett első csúcstalálkozójának nyilatkozatában23 az EJEE-hez történő csatlakozás már egyértelműen tagfelvételi követelményként jelenik meg. A Miniszteri Bizottság határozata az emberi jogi egyezményhez csatolt 11. módosító jegyzőkönyvről később szintén hasonló értelemben foglal állást.24 Az emberi jogi egyezményhez történő csatlakozás, valamint ellenőrző mechanizmusának teljes mértékű elismerése, mint kvázi statutoriális felvételi kritérium megjelenését még tovább erősíti mind a PKGY, mind az MB legutóbbi időben kialakított gyakorlata. A PKGY a legutóbbi tagfelvételi véleményeiben még időbeli korlátot is — egy évet — szab ezen követelmény teljesítésének.25 Az MB pedig ma már nemcsak tagfelvételi határozataiban, de a tagfelvételi kérelmeknek a PKGY-hoz történő továbbítása alkalmával is hivatkozik ezen követelményre. b) A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos igények megjelenése A kisebbségvédelemmel kapcsolatos kritériumok megjelenése újkeletű, részben ebből adódik, hogy azokkal kapcsolatban még számos értelmezési probléma merül fel. A PKGY a maga részéről elvárja, hogy a tagjelölt államok a PKGY 1993-ban elfogadott, az emberi jogi egyezményhez csatolandó kisebbségvédelmi kiegészítő jegyzőkönyv-tervezet szellemében fogalmazzák meg kisebbségi politikájukat.26 Először az észtországi orosz kisebbség védelme iránt ilyen formában fogalmazódott meg igény 1996. tavasz 51
