Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Gyenge András - József Judit a PKGY fórumain, azóta ez minden tagjelölt állammal szemben olyan elvárás, amelyet a későbbiekben ellenőriznek. A 1201-es ajánlásban megfogalmazott jogok túlmennek bármely, a kisebbségvédelemmel kapcsolatos irmbilaterális nemzetközi egyezmény tartalmán. TaUn éppen ezzel magyarázható, hogy a tagországok kormányai — ahogy a Miniszteri Bizottság vitáiból is kitűnik — egyelőre nem szándékoznak tartalmában azzal egyenértékű nemzetközi egyezményt elfogadni. Ugyanakkor az MB az 1993 őszén Bécsben megtartott állam- és kormányfői csúcstalálkozó politikai nyilatkozata értelmében elismeri, hogy a kisebbségek védelmének tiszteletben tartása meghatározó szempont a tagfelvételi kérelmek elbírálása kapcsán, és ezáltal erősíti annak felvételi kritérium jellegét. Ennek megfelelően az MB-nek a tagfelvételi kérelmeket a PKGY-hoz továbbító határozatai a bécsi csúcstalálkozó óta már szinte minden esetben tartalmaznak utalást arra, hogy a tagságra pályázó állammal szemben követelményként állítandó a megfelelő kisebbségi politika kialakítása.27 A csúcstalálkozót megelőzően ilyen értelmű utalás csak a Horvátország tagfelvételi kérelmét kísérő MB határozatban volt.28 A kisebbségvédelmi kritérium tehát megjelenik mindkét szerv gyakorlatában, de nem koordinált és nem egységes módon. Az emberi jogi egyezményhez való csatlakozás kvázi statutoriális jellegű tagfelvételi követelménnyé alakulásával összevetve a kisebbségvédelmi kritérium általánossá válása két sajátosságot mutat. Egyrészt ez utóbbi kapcsán nem alakult ki egységes gyakorlat a két szerv között, másrészt nem vonatkozik egyformán minden tagállamra.29 A PKGY ebben a helyzetben a 1201. ajánlásra való hivatkozás mellett konkrét elvárásokkal szembesített egyes államokat a tagfelvétel során. Ezek a felvételi követelményekként megjelenő egyedileg megfogalmazott elvárások azonban e csoportosítás szerint a harmadik kategóriába tartoznak. Egyedi (országspecifikus) tagfelvételi követelmények A közép- és kelet-európai államok felvétele során a PKGY mind többször szembesült azzal a helyzettel, hogy egy állam felvételéhez szükséges támogatás csak abban az esetben volt elérhető, ha az illető pályázó állam egy vagy több speciális problémájára vagy megoldás születik a tagfelvételi folyamat során, vagy annak megoldására a pályázó állam kötelezettséget vállal. Ilyen helyzetre számos területen (nemcsak a kisebbségi kérdés kapcsán) és minden, 1990 után csatlakozott állam esetében sor került. Észtország esetében az orosz kisebbség helyzete képezte a pi ob léma alapját. Az észt állampolgárságból kizárt oroszajkú lakosság ki volt rekesztve a közéletből, a parlamenti és önkormányzati választásokon való részvételből. A probléma a sajátos történelmi és politikai körülmények miatt teljesen egyedi volt, az Európa Tanács 52 Külpolitika
