Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 3-4. szám - KISEBBSÉGEK - Vogel Sándor: A kisebbségi jogok kodifikációjának lehetőségei Európában
Vogel Sándor szerződő féllé válhat. Véleményének tekintetbe vétele a szerződő államok akaratától függ. Amennyiben olyan kétoldalú egyezményekről van szó, amelyek alapján oly módon hoznak létre kisebbségi vegyes bizottságot (magyar-szlovén, magyar-hor- vát, magyar-ukrán kisebbségi vegyes bizottság), hogy abban az érintett kisebbségek képviselői is részt vesznek, lehetőségük nyílik arra, hogy az egyezmények végrehajtásának folyamatát befolyásolják. Az ET parlamenti közgyűlésén valamely kisebbség képviselője egy bizonyos állam képviselői csoportjának tagjaként politikai párt képviseletében, tehát nem kisebbségi minőségében vehet részt. Felszólalásaiban megjelenítheti a kisebbség érdekeit, és ekképp befolyásolhatja a közgyűlés döntéseit. Ez a helyzet áll fönn például a román parlamentben erős képviselői frakcióval rendelkező RMDSZ esetében.57 Ma már általános gyakorlattá vált, hogy a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezetei panaszaikkal az ET-hez fordulnak.58 Valamelyes befolyás és érdekérvényesítés megjelenítését teszi lehetővé az a tény, hogy az utóbbi években a kormányok és a nemzetközi szervezetek figyelembe veszik a nem kormányzati szervek képviselőinek és szakértőinek véleményét. Ekképp 1991-től bekapcsolódhatott a kisebbségvédelmet célzó nemzetközi munkába az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEV), amely 1949-ben alakult, és jelenleg Európa 30 államában élő 75 népcsoport és a hozzájuk tartozó 30-35 millió személy érdek-képviseleti szövetségeként lép fel.59 1992. októberében a FUEV hivatalosan is átnyújtotta az Európa Tanácsnak egyezménytervezetét az európai népcsoportok alapjogairól. 1994. májusában pedig elfogadta, majd az európai és nemzetközi szervezetek elé terjesztette ennek átdolgozott változatát (bolzanói tervezet), amely két részre oszlik: I. Az európai emberjogi konvenció kiegészítő jegyzőkönyvtervezete az európai népcsoportokhoz tartozók alapjogairól, II. A különegyezmény vitatervezete az európai népcsoportok autonómiajogairól.60 A FUEV tekintélye növekvőben van, az Európa Tanácsban konzultatív státussal rendelkezik, amely a kisebbségek jogaira vonatkozó jogeszközök kidolgozásakor figyelembe veszi a FUEV egyezménytervezetét. AZ EBESZ-folyamatban ugyancsak van lehetőség arra, hogy a nemzeti kisebbségek a szervezet tudtára adják véleményüket. Bár az EBESZ kisebbségi főbiztosának kimondottan biztonságpolitikai, konfliktusmegelőző szerepe van, állandó kapcsolatban áll Európa nemzeti kisebbségeinek érdekvédelmi szervezeteivel, amelyeknek így módjuk van arra, hogy közöljék vele álláspontjukat.61 Maga az intézmény léte is hozzájárul ahhoz, hogy az államok pozitívabban közelítsék meg a területükön élő kisebbségek kérdését, és arra ösztönzi őket, hogy figyelembe vegyék a kisebbségek érdekeit még akkor is, ha nem konzultálnak velük. Az ENSZ-ben a kisebbségek egyelőre nem rendelkeznek komolyabb befolyásolási lehetőséggel. Amennyiben a kisebbségek szervezetei rendelkeznének a gazdasági és szociális tanács által megszavazott konzultatív státussal, részt vehetnének az 210 Külpolitika
