Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 3-4. szám - KISEBBSÉGEK - Vogel Sándor: A kisebbségi jogok kodifikációjának lehetőségei Európában
A kisebbségi jogok kodifikációjának lehetőségei Európában együtt említi (4., 5., 7., 10. pont). A dokumentum kifejezetten politikai, és nem jogi természetű.33 A bécsi nyilatkozatot 1993. október 9-én az Európa Tanács tagállamainak államfői csúcstalálkozóján fogadták el. Ez külön függelékben (appendix II.) foglalkozik a nemzeti kisebbségek védelmével. A nyilatkozat leszögezi, hogy kontinensünkön a nemzeti kisebbségek védelme a stabilitás, a demokrácia és a biztonság lényeges eleme. Bár a függelék célja a kisebbségek védelme, alanya mégis a kisebbségekhez tartozó személy. Aláhúzza, hogy „az államoknak meg kell teremteniük a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek fejleszthessék kultúrájukat, és hogy megőrizhessék vallásukat, hagyományaikat és szokásaikat. Ezen személyeknek lehetőséget kell teremteni arra, hogy a magán- és közéletben, bizonyos feltételek között a hatóságokkal való viszonyban is használhassák anyanyelvűket". Az államfők kötelezettséget vállaltak arra, hogy végrehajtják az EBEÉ koppenhágai értekezletének dokumentumaiba és más EBEE-dokumentumokba foglalt kisebbségvédelmi előírásokat és hogy a nyilatkozatba foglalt politikai kötelezettségeket kötelező jogi normák szintjére emelik. Utasítják az Európa Tanács miniszteri bizottságát, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére olyan keretegyezményt dolgozzon ki, amely pontosítja azokat az elveket, amelyek tiszteletben tartását a kisebbségek védelmében a szerződő államok vállalják, valamint az Emberi jogok európai egyezményét a kultúra területén alkalmazandó kiegészítő jegyzőkönyv tervezetét, különös tekintettel a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre. A nyilatkozat elsősorban politikai aktus, amelynek azonban a kisebbségvédelem területén jelentős jogi vonatkozásai és következményei vannak. Bár nem tartalmazza a kollektív jogok és az autonómia elvét, kötelezettségvállalásai és a további kodifikációs munka folytatására adott mandátuma folytán előremutató jellege van. Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól. Az ENSZ közgyűlése fogadta el 1992. december 18-án (47/135 határozat). A nyilatkozat az első olyan ENSZ-dokumentum, amely a kisebbségi jogok egész tárgykörét megkísérli átfogni, és a kisebbségek vonatkozásában az Európa-specifi- kus nemzeti jelzőt is tartalmazza. A jogokat olyan személyek számára biztosítja, akik a címben fellelhető négy jelzővel illetett kisebbségi csoportokhoz tartoznak.34 1. cikkelye szerint az államok kötelesek megvédeni a kisebbségek nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi identitását saját területükön, és kötelesek támogatni ezen identitás fejlesztését. Biztosítja a saját kultúra fejlesztését, a saját vallás gyakorlását, az anyanyelv használatát és a kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy részt vegyenek a kisebbséget érintő döntésekben országos - és ahol helyénvaló - regionális szinten (2. cikk 1. és 3. §). Felszólítja az államokat, hogy hozzanak intézkedéseket az anyanyelven való tanulás jogának biztosítására mindenütt, ahol lehetséges, és bátorítsák a saját történelem, hagyományok és kultúra megismerését (4. 1996. ősz-tél 201
