Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 3-4. szám - KISEBBSÉGEK - Vogel Sándor: A kisebbségi jogok kodifikációjának lehetőségei Európában
Vogel Sándor cikk 3. és 4. §). Leszögezi, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van kapcsolatot fenntartani azon államok állampolgáraival, akikhez nemzeti vagy etnikai, vallási vagy nyelvi kapcsolatok fűzik őket (2. cikk 5. §). Mindezeket a jogokat a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival közösségben gyakorolhatják (3. cikk 1. bekezdés). Előírja, hogy az államoknak együtt kell működniük a kisebbségekhez tartozó személyeket érintő kérdésekben (5. cikk). Megállapítja, hogy az államok által e jogok gyakorlati érvényesítése érdekében tett intézkedések nem állnak ellentétben az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata által tartalmazott egyenlőség elvével (8. cikk 3. bekezdés), tehát lehetővé teszi a pozitív diszkrimináció alkalmazását. Kovács Péter megfogalmazása szerint nagy eredménye, hogy a kulturális élettel és az oktatással kapcsolatos szabályaiban (4. cikk 1-5. §) az államra háruló pozitív, tevési kötelezettség parancsát egyértelműen megfogalmazza, ennyiben messze túllépi a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 27. cikkelyének non facéré obligatióján.35 Bíró Gáspár elemzése szerint „alapvető módszertani problémája, hogy nem tesz különbséget a formális (közigazgatási vagy megbízói) úton vita tárgyává tehető jogok, valamint az olyan jogok között, amelyek ugyan univerzális emberi jogok, s közösségben gyakorolhatók, de élvezetük nem garantálható közvetlenül formális eljárás útján. Míg az első esetben a jogok alanyai valóban a kisebbségekhez tartozó személyek, illetve az általuk létrehozott intézmények, vagyis a jogalanyok konkrét esetben is megnevezhetők, a második esetben a jogok alanyai lehetnek összetételükben objektív módon nem meghatározható csoportok és közösségek. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a tisztán politikai jogok is, például a saját politikai státus meghatározásának joga, a részvétel a politikai életben, a nyilvános politikai szervezkedéshez való jog... A szöveg nem tartalmazza a nemzeti, etnikai, nyelvi vagy vallási kisebbség fogalmának definícióját, de az identitás kategóriájára épít."36 Patrick Thornberry úgy véli: bár a nyilatkozat személyek jogaira vonatkozik, egyes megfogalmazások esetén azok kollektív dimenziója világosan felismerhető; a nyilatkozat a kisebbségi jogok minimális nemzetközi szintjét tartalmazza, és az államoktól elvárják ennek meghaladását.37 Az Európa Tanács keretegyezménye a nemzeti kisebbségek védelméről Az ET 1993 októberében megtartott csúcstalálkozója határozata alapján dolgozták ki és az ET miniszteri bizottsága 1994. november 10-én fogadta el, 1995 januárjától pedig megnyitotta aláírásra. Az egyezményt az ET tagjain kívül bármely más állam aláírhatja, amely részese az EBESZ-folyamatnak. Jelentősége elsősorban az, hogy ez az első a kisebbségvédelem teljes területét átfogó olyan ET-dokumentum, amely eltérően az eddigi politikai nyilatkozatoktól és ajánlásoktól, jogilag kötelező. A kisebb202 Külpolitika
