Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Vogel Sándor: A kétoldalú kisebbségvédelmi jogeszközök rendszere
A kétoldalú kisebbségvédelmi jogesúözök rendszere kollektív jogoknak a szerződésben való kodifikációját, ugyanakkor belső jogi normává tették azokat a nemzetközi kisebbségvédelmi jogeszközöket, amelyek kollektív dimenziójú egyéni kisebbségi jogokat is tartalmaznak. Elbizonytalanító tényezőnek tekinthetjük az „ahol helyénvaló" „soft law" megfogalmazásnak nyilvánvalóan a szlovák fél kérésére történt beiktatását abba a kitételbe, amely a kisebbségekhez tartozó személyeknek az őket érintő regionális szintű döntésekben való részvételét illeti és amely így tág teret enged az állami értelmezésnek. A kormányközi vegyesbizottság létrehozásáról szóló bekezdés nem tartalmazza a kisebbségek részvételének jogát, és a szerződő felek által „szükségesnek tartott összetételű tagozatokból" megfogalmazást használja, amely újabb bizonytalansági, értelmezéstől függő tényező. Nyilvánvaló, hogy mindkét esetben kompromisszumos megoldásról van szó. Amennyiben a szlovák törvényhozás olyan törvényeket fogadna el, amelyek nincsenek összhangban az alapszerződés kisebbségvédelmi cikkelyével vagy azzal ellentétben állnak, a szlovák alkotmány értelmében az alapszerződés mint nemzetközi szerződés előnyt élvez a belső jogszabályokkal szemben, amennyiben az az alkotmányos jogok és szabadságjogok bővebb terjedelmét szavatolja (11. cikk). A szlovákiai magyar kisebbségek érdekvédelmi szervezetei a nyelvtörvény kapcsán „kettős jogrend" és „jogi káosz" kialakulásától tartanak. A szlovákiai magyar kisebbséggel szemben alkalmazott jelenlegi szlovák politika azt példázza, hogy egy nemzetközi szerződés nem képes a belpolitikában történelmi-politikai-pszichológiai meghatározottság folytán érvényesülő tendenciáknak gátat vetni. Az alapszerződés sorsa a szlovákiai magyar kisebbség stratégiai súlya folytán is döntően befolyásolja a közép-európai térség kisebbségpo- litikáját. A magyar kormánynak a Szlovákiában érvényesülő nacionalista tendenciák miatt különös figyelemmel kell kísérnie a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség helyzetének alakulását és szükség esetén diplomáciai úton, a nemzetközi fórumok előtt is fel kell lépnie az alap- szerződésbe foglalt kisebbségi jogok betartása érdekében. Egyezmények Horvátországgal és Szlovéniával Horvátország nemzetközi elismerése feltételéül szabott demokratikus alkotmányt és nemzetiségi törvényt hozott, amelyek a nemzeti kisebbségek számára nemzetközi összehasonlításban is széleskörű jogokat biztosítanak. Az 1991. december 4-én elfogadott „Alkotmányos törvény az emberi jogokról és szabadságokról és az etnikai és nemzeti közösségek vagy kisebbségek jogairól a Horvát Köztársaságban" az etnikai és nemzeti közösségek számára lehetővé teszi a kulturális önkormányzatot (5. szakasz), a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát (7. szakasz), az anyanyelvű oktatást (14-15. szakasz) és a sajátos helyzetű, külön statútummal bíró és külön jogokat élvező önkormányzatok létrehozását azokban a községekben, ahol a nemzeti közösségek abszolút többségben vannak.12 A Horvát Köztársaság alkotmánya és az említett kisebbségi törvény jogszabályai lehetővé tették egy olyan magyar-horvát kisebbségvédelmi egyezmény („Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség és a 1996. tavasz 31
