Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 3-4. szám - POLITIKAELMÉLET - Rostoványi Zsolt: Posztmodern világrend Korszak- vagy paradigmaváltás a nemzetközi rendszerben?
Posztmodern világrend a hatalom hosszú időn keresztül állandó megoszlását az államok között, valamiféle harmóniát a nemzetközi rendszer szereplői között.17 A nyolcvanas évek végére - kilencvenes évek elejére az addigi rend viszonyai felbomlottak. A korábban meghatározónak vélt ideológiák, szövetségi rendszerek, birodalmak széthullásának folyamatában sokan nagy várakozással tekintettek egy új, más szervező elvek alapján felépülő és más rendező elvek alapján működő rend elé. Ez azonban mindmáig nem jött létre. Ezért is nevezzük a jelenlegi, sok szempontból anarchikus nemzetközi rendszert „posztmodern világrendnek". A kétpólusú nemzetközi rendszer egyensúlyt] persze megint csak viszonylagos és az egyes diszciplínák, illetve szférák elkülönített elemzésén alapul. Amennyiben ugyanis megvizsgáljuk a gazdasági, pontosabban a világgazdasági szférát, a nemzetközi gazdaságra, a világgazdaságra vonatkozó elméleteket, azok egy része már hosszú ideje a súlyos egyensúlytalanságokra, aszimmetriákra és működési zavarokra hívja fel a figyelmet. Az elméletek válsága: érvényes-e a holisztikus megközelítés? A nemzetközi rendszer egyes elemeit vizsgálva nyilvánvaló, hogy cseppet sincsenek könnyű helyzetben a társadalomtudományok, amikor megkísérlik az adott szférák folyamatainak, jelenségeinek, fejlődésének (törvényszerűségeinek?) a leírását. Szintetizálhatók-e egyáltalán a különböző diszciplínák? Létezik-e valamiféle egységes „nemzetközi társadalomtudomány'',18 „nemzetközirendszer-elmélet", amely a részdiszciplínák eredményeinek összegzésével a világ, a fejlődés egészére érvényes törvényszerűségeket állapítana meg. Ez a kérdés ugyanakkor nyilvánvalóan továbbvezet a végső kérdéshez: egységes-e egyáltalán a világ? A teoretikusok túlnyomó hányada nem is törekszik arra, hogy túllépjen saját tudományának keretein, s az esetek többségében nem is veszi figyelembe (nem is ismeri?) más diszciplínák kutatási eredményeit, jóllehet azok ismerete esetleg alapvető pontokon befolyásolná kutatásait. A más tudományágakhoz való viszony szempontjából teljesen ellentétes álláspontokkal is találkozhatunk. Nézzünk néhány - ezúttal a közgazdaságtan területéről származó - véleményt. „Bár a különböző társadalmi folyamatok szorosan összefüggnek, a közgazdásznak azonban a gazdasági törvények feltárása érdekében a gazdasági életet el kell szigetelni a társadalmi élet egyéb területeitől."19 „A közgazdászok csak akkor képesek megbirkózni velük (ti. az olyan összetett kérdésekkel, mint például a későn jövő országok felzárkózása - R. Zs), ha elemzéseik élő, eleven részévé tesszük a kulturális, a társadalmi és a politikai tényezőket, nemkülönben a történelmet."20 „Ha társadalmi rendszereket tanulmányozunk, úgy a társadalomtudományok klasszikus felosztása értelmetlen1996. ősz-tél 11
