Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Kovács László: Magyar külpolitika: törekvések és eredmények
Kovács László a baranyai háromszögre is kiterjedne, jelentősen megnőne a közvetlen veszély. Számolnunk kell egy újbóli, esetleg a korábbinál is nagyobb méretű menekülthullámmal. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával Jugoszlávia ellen életbe léptetett embargó eddig több mint 2 milliárd dollár kárt okozott a magyar gazdaságnak. Az sem elhanyagolható hogy a válság az egész térség megítélésére kedvezőtlenül hat, csökkenti a befektetési hajlandóságot. A magyar külpolitika egy éve Az egy éve hivatalba lépett szocialista-liberális kormány a külpolitikában megtette mindazt, amit az ország érdekei megkívántak és amit a nemzetközi mozgástér lehetővé tett. Elérte mindazt, amit reálisan, a körülményeket figyelembe véve várni lehetett. A kormány nemzetközi tevékenységét a hazai közvélemény és a külföldi partnerek egyaránt kedvezően értékelik. Az elmúlt egy év során közelebb kerültünk az euro—atlanti közösséghez. Az Európai Unió és a NATO tagállamai partnerként számolnak velünk, s a bővítés első köréhez sorolnak bennünket. A kormány nagy figyelmet fordított arra, hogy megteremtse a csatlakozás hazai feltételeit, hogy Magyarország mind az Európai Unió, mind a NATO esetében mielőbb eleget tegyen a felvételi követelményeknek. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés szervezeti hátterének biztosítása érdekében a kormány tárcaközi bizottságot hozott létre. A felkészülést szolgálja a gazdasági stabilizációs program és a középtávú gazdasági-társadalmi modernizációs program, amely tulajdonképpen az Európai Unióhoz való csatlakozás stratégiája. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást segíti az a széles körű jogharmonizációs program, amely egy ötéves időszakot fog át, illetve az a hároméves harmonizációs program, amely a Fehér Könyvben foglaltak, azaz a belső piaci jogharmonizáció követelményeinek teljesítését célozza. A Külügyminisztériumban elkészült egy kommunikációs stratégia, amelynek az a célja, hogy megismertesse a közvéleményt, a társadalmat az Európai Unióhoz történő csatlakozás előnyeivel, illetve az azzal járó kötelezettségekkel, hiszen egyszer majd Magyarországon is népszavazásnak kell kimondania a végső szót a csatlakozásról. A NATO-hoz történő csatlakozást szolgálja a haderőrefonn, aminek szintén elkezdődött a megvalósítása. A hazai felkészüléssel párhuzamosan nagy figyelmet fordítottunk arra is, hogy az Európai Unió és a NATO, a tagállamok megismerjék csatlakozási szándékunk indítékait, a csatlakozás feltételeivel és időrendjével kapcsolatos törekvéseinket. Elangsú- lyoztuk azt az igényünket, hogy a felvételről országonként és ne csoportosan határozzanak, Magyarország csatlakozásáról kizárólag saját teljesítménye alapján szülessen döntés. Megfogalmaztuk azt is, hogy a felkészüléshez mindkét szervezet esetében segítségre, anyagi támogatásra is szükségünk van. 8 Külpolitika
