Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története (1936-1941)
Pritz Pál A moszkvai követség sorsa is a nagypolitika hullámzásának megfelelően alakult. Ismert tény, hogy a szovjet kormány 1939. február 2-án — miután Csáky István január 13- án bejelentette, hogy Magyarország a közeljövőben csatlakozik az antikomintern paktumhoz — megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. A szovjet lépés nyomán Arnóthy-Jungerth Mihály követ február 5-én elhagyta Moszkvát és ekkor a követség működése is megszűnt.29 Az alig több mint fél esztendővel később, augusztus 23- án megkötött szovjet—német megnemtámadási szerződés erősen új helyzetet teremtett, a németek sürgetésére a magyar kormány ismét felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval. Kristóffy Józsefet bízták meg moszkvai követnek szeptember 30-án. Kristóffy addig a varsói követségen szolgált, Horynak volt az első beosztott tisztviselője. Kristóffy családjával, két fiatal gyermekével együtt ott volt a Kelet felé vonuló kis követségi közösségben, és Hory úgy tudta őt ebből a nem éppen veszélytelen helyzetből kimenteni, hogy jelentéstételre családjával együtt Budapestre küldte. Kristóffynak egyúttal teherautót, benzint kellett volna küldetnie hasonló gondokkal küszködő társai számára, amit nem tudott elintézni. Mivel azonban kéznél volt — írja Hory —, „kinevezték Moszkvába követnek".30 A kérdés ellenben minden bizonnyal bonyolultabb lehetett. Szeptember utolsó napjaiban már Hory is „kéznél volt", és nem vitás, hogy papírforma szerint ő volt az esélyesebb erre az állásra. Bár olyan rangsort, amely az 1939 szeptemberi helyzetet tükrözi, nem ismerünk, a köztük lévő különbséget azonban lényegében jól mutatja egy 1941 februárjából fennmaradt ilyen összeállítás. Eszerint Hory a harmadik helyen állt, Kristóffy pedig már a moszkvai követi megbízás birtokában is csupán a 36. helyen volt. Hory szavain átüt a Dísz téri vezetőséggel szembeni sértettsége. Andorka Rudolf naplójából tudjuk, hogy Horyt valóban kombinálták a moszkvai posztra, a döntés azonban mégis Kristóffy mellett szólt. Ennek az volt a magyarázata, hogy a volt varsói követet — ottani tevékenysége alapján — Berlinben erősen németellenes beállítottságúnak könyvelték el. Ez Csákyék előtt sem volt ismeretlen. Minden bizonnyal ezért ejtették el személyét.31 A világháború 1940. május 10-én kezdődő újabb hulláma, a németek hatalmas nyugati offenzívája további átrajzolásokat eredményezett a diplomáciai kapcsolatok térképén32 Belgium és Hollandia lerohanása nyomán a brüsszeli és a hágai követség egyaránt július 16-án — tehát mintegy két hónapos késlekedéssel — szűnt meg. A követi megbízások ellenben még jó ideig érvényben maradtak. Ennek okát illetően csak sejtésekre vagyunk utalva. Tény, hogy Ambró Ferencet a „fennállott" brüsszeli követség vezetése alól csak kerek egy esztendővel később, csupán 1941. július 22-én mentik fel. A kései intézkedés egybeesett Ambró Madridba helyezésével, ő lesz Andorka Rudolf utóda.33 Mivel Szent-Istvány Bélát, a hágai követet is csupán akkor —1941. február 12-én — mentették fel megbízatása alól, amikor lehetőség nyílt egy másik országba, Iránba 224 Külpolitika
