Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - WASHINGTON: KELLENEK-E NEKÜNK? - Holbrooke, Richard: Amerika,az európai hatalom
Amerika, az európai hatalom Az EBESZ megszilárdítása Sem a NATO, sem az EU nem jelenthet mindenki számára mindent, a többi említett szervezet pedig kisebb jelentőségű ügyekre összpontosít. Az új európai építmény fogalmában ezért benne foglaltatik egy nagyobb, lazább szerkezetű, az egész régióra kiterjedő — bár az ENSZ-nél kisebb — biztonsági szervezet iránti igény is, s ennek keretében foglalkozni lehetne mindazokkal a kihívásokkal, melyek kezelésére sem a NATO, sem az EU nincs hivatva: olyan szervezet, amely ugyanazon az alapon foglalja magában a NATO tagjait, mint más országokat. Szerencsére ennek a struktúrának a magja már évek óta létezik — és ez az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet. Ötvenhárom országot tömörítő, emberi jogi kötelezettségekből, konzultációkból, kooperációs és preventív diplomáciai erőfeszítésekből épülő szerkezetének meghatározott szerepet szántak az új Európában. Az 1975- ös helsinki egyezményből született EBEÉ híres „harmadik kosarával" nem várt módon az emberi jogok és demokratikus értékek olyan emelőszerkezetét produkálta, amelv jelentős szerepet játszott a kommunizmus aláásásában. A múlt év közepére azonban világossá vált, hogy izgalmas lehetőségei ellenére az EBEÉ nem rendelkezik sem megfelelő belső kohézióval, sem kellő politikai felhatalmazással az előtte álló feladatok megoldásához. Moszkva és a mérvadó NATO-szövetségesek osztoztak ebben a megállapításban. Múlt év őszére valamennyien megegyeztek abban: a NATO kibővítési előkészületeivel párhuzamosan az EBEÉ-t erősíteni és fejleszteni kell. 1994 decemberében a Clinton elnök és Christopher külügyminiszter részvételével megtartott budapesti csúcstalálkozón a szervezet erőteljes fejlesztése indult meg, beleértve a névváltoztatást is. Ennek eredménye az egyértelműbb politikai és működési felhatalmazás, a megerősített tanácsadói apparátus és az új státus felé tett lépések sorozata lett. A régi „értekezlet" teljesen kifejlett „szervezet"-té vált, s megszületett az EBESZ. Az új EBESZ szerepét most már egyértelműbben kell meghatározni. A szervezet jogi vagy katonai akciókat igénylő, kényszerítő eljárások helyett konszenzusra épülő új együttműködési formák kialakításával kívánja fokozni a biztonságot. Mivel az EBESZ tagsága gyakorlatilag mind a 24 időzónát, továbbá kultúrák és nemzetek hosszú sorát képviseli, a tagországok között gyakran mutatkozik majd nézeteltérés a szervezeti kívánalmak teljesítését illetően. Ha ezeket a véleménykülönbségeket adottnak tekintjük, az EBESZ-nek energikusakban kell törekednie a közös alap megtalálására. A mai Európa biztonsága megkívánja az esetleges konfliktusokra való gyorsabb reagálást. Az EBESZ-nek bizonyítania kell ezen a téren, ahogy az EBEÉ is bizonyított a demokratikus értékek terjesztésével és az emberi jogok törvényesítésével. A szervezet úttörő tevékenységet végez jóllehet korlátozott formában — a konfliktus-megelőzés1995. tavasz 45
