Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - DOKUMENTUM - Tanulmány a NATO kibővítéséről (1995. szeptember)
Dokumentum keretei között a transzatlanti biztonság erősítéséhez, és el kell dönteni, hogy meghívást kapjanak-e a NATO-hoz való csatlakozásra. 21. A CFE Szerződés valamennyi állama elismeri a szerződés változatlanul alapvető szerepét az európai stabilitás és biztonság erősítésében és fenntartásában. Ezzel az állásponttal az EBESZ többi tagországa is egyetért. A NATO-szövetségesek szerint a CFE Szerződés az európai biztonság sarokköve. Ennek megfelelően alapvető fontosságú biztosítani a Szerződés épségének megőrzését, továbbá teljes körű és határidőre történő végrehajtását. Maga a NATO nem írta alá sem a CFE Szerződést, sem bármely más fegyverzetkorlátozási megállapodást. Jogi szemszögből nézve tehát a NATO bővítése önmagában semmilyen hatással nincs a Szerződésre. Mindettől függetlenül a NATO bővítésének a CFE Szerződésre gyakorolt hatását csak akkor lehet értékelni, amikor a bővítés ténylegesen megtörténik. Miután a NATO bővítésének tekintetében jelenleg sem az időpontról, sem pedig az érintettekről nincs döntés, a jelen szakaszban bármilyen következtetés levonása elhamarkodott lenne. 22. Az érvényben levő bizalomerősítési, fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési megállapodások Európa egésze stabilitásának és biztonságának alapvető támaszai. A NATO-nak a bővítési folyamat során hozzá kell járulnia ahhoz, hogy továbbra is fennmaradjon ezen megállapodások érvényessége és alkalmazhatósága. A bővítés erősítheti a Szövetség képességét további fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési intézkedések szorgalmazására, valamint a tömegpusztító fegyverek proliferációjának korlátozására. c) Kapcsolatok Oroszországgal 23. Oroszországnak fontos szerepe van az európai stabilitás és biztonság megteremtésében. Egyetértünk abban, hogy a NATO és Oroszország közötti, kölcsönös megbecsülésen, előnyökön és barátságon alapuló konstruktív és együttműködő kapcsolatrendszer az európai stabilitás és biztonság kulcsfontosságú eleme. 1994 júniusában megállapodtunk, hogy e kapcsolatokat oly módon kell fejleszteni, amely tükrözi a közös célkitűzéseket, kiegészíti és megerősíti a más országokkal fenntartott kapcsolatokat, átlátható, és nem irányul harmadik országok érdekei ellen. Az együttműködésen alapuló NATO—Oroszország viszony- rendszer nemcsak a NATO és Oroszország érdeke, hanem az EBESZ-térség valamennyi államáé. 24. A NATO és Oroszország átfogó és kiterjedt együttműködés és párbeszéd kialakításáról állapodott meg mindazon területeken, melyeken Oroszország olyan sajátos és fontos hozzájárulásokat tehet, melyek arányban állnak az ország súlyával és európai, nemzetközi és nukleáris hatalomként viselt felelősségével. 25. 1994 júniusában a NATO és Oroszország között megállapodás született az együttműködésen alapuló hosszú távú NATO—Oroszország viszony kialakításáról, melynek célja a kölcsönös bizalom és nyitottság erősítése. Ezzel egyidőben Oroszország aláírta a Békepartnerség Keretdokumentumot. Decemberre megállapodás született Oroszország egyéni partnerségi programjáról, továbbá a széles és átfogó NATO—Oroszország párbeszédnek és együttműködésnek a békepartnerségen túlmutató területeiről. E megállapodást Oroszország formálisan 1995. május 31-én fogadta el. 164 Külpolitika
