Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - DOKUMENTUM - Tanulmány a NATO kibővítéséről (1995. szeptember)
Tanulmány a NATO bővítéséről 26. A Szövetség véleménye szerint kívánatos a NATO—Oroszország kapcsolatok továbbfejlesztése az együttműködésen alapuló európai biztonsági rendszer létrehozására irányuló átfogó megközelítésünk részeként. A békepartnerségen túlmutató új kapcsolataink keretében párbeszéd kezdődött a NATO és Oroszország között e kapcsolatok jövőbeni irányairól. A párbeszéd célja, hogy ez év végére kialakuljon a NATO—Oroszország kapcsolatok politikai kerete, mely meghatározza a biztonsági együttműködés, továbbá a közös politikai konzultációk fejlesztésének alapelveit. Egy erősebb NATO—Oroszország kapcsolat az új, befogadó és átfogó európai biztonsági struktúra egyik alapköve kell hogy legyen. A NATO és Oroszország közti együttműködés hozzájárulhat a hidegháború időszakából visszamaradt esetleges bizalmatlanság oldásához, és elősegítheti annak biztosítását, hogy Európa soha többé ne szakadjon ellenséges táborokra. A NATO—Oroszország kapcsolatok ilyen értelmű továbbfejlesztése és a későbbiekben esetleges formalizálása töb- bé-kevésbé párhuzamosan kell hogy történjen a NATO saját bővítésével az európai stabilitás és biztonság további erősítésére vonatkozó célkitűzés jegyében. E bővített kapcsolat- rendszer tartalma és formája a NATO és Oroszország közti párbeszéd keretei között fog kialakulni. 27. A NATO és Oroszország közti kapcsolatoknak tükrözniük kell Oroszország jelentőségét az európai biztonságban, a viszonosság, a kölcsönös tisztelet és bizalom elvén kell alapulniuk, és el kell kerülniük az olyan „meglepetésszerű" döntéseket bármely fél részéről, amelyek a másik fél érdekeit érinthetik. A kapcsolat csak akkor virágozhat, ha gyökereit a nemzetközi vállalások és kötelezettségek szigorú betartása alkotja, különös tekintettel az ENSZ Alapokmányára, az EBESZ-re, beleértve a Viselkedési Kódexet, a CFE Szerződésre és a független államok szuverenitásának teljes tiszteletben tartására. Ugyanakkor a NATO döntéseit illetően egyetlen nem-tagországnak sem lehet vétójoga vagy fenntartási joga, és a Szövetség nem lehet alárendeltje valamely más európai biztonsági intézménynek sem. 28. Oroszország aggodalmát fejezte ki a Szövetség bővítési folyamatával kapcsolatban. A Szövetség ezen aggodalmakat az Oroszországgal kiépülő szélesebb kapcsolatrendszer keretében kezeli. A Szövetség egyértelművé tette, hogy a bővítési folyamat, beleértve az ahhoz kapcsolódó katonai elemeket is, nem fenyeget senkit és hozzájárul egy valódi összeurópai együttműködésen alapuló európai biztonsági rendszer kialakításához, növelve minden érintett biztonságát és stabilitását. d) A döntéshozatali folyamat hatásai Európa biztonságára és stabilitására 29. A bővítéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamat összhangban lesz a Washingtoni Szerződés előírásaival. Minden egyes meghívásról eseti alapon, saját értéken, az e tanulmányban lefektetett elvek alapján születik döntés, mely figyelembe veszi az Európa egészében zajló politikai és biztonsági vonatkozású folyamatokat. Különösen a köztes időszakban fontos, hogy a Washingtoni Szerződés 10. cikkelyével összhangban egyetlen európai ország számára se legyen eleve kizárt a valamikori szövetségi tagság lehetősége. 30. Új tagországok meghívására sor kerülhet akár egymást követően, akár csoportosan, szem előtt tartva, hogy valamennyi szövetséges együttesen konszenzussal dönt minden 1995. ősz—tél 165
