Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - NATO-DILEMMÁK - Meiszter Dávid: Bizonyosságok és dilemmák
Meiszter Dávid zók is egyetértenek: a biztonsági hálónak több rétegből kell állnia. A magam részéről három ilyen réteghálót különböztetek meg. Az első réteget a jószomszédsági kapcsolatok kiépítése (hálózata) képezi. Esetünkben ez a kapcsolatrendszer hagyományos értelmezésén túl magában foglalja a határon túli magyar kisebbséggel kapcsolatos államközi feszültségek megoldását, az egyesek által hangoztatott határkérdések végleges lezárását, a kétoldalú katonai bizalomerősítés kialakítását és, ha lehetséges, mindennek szerződéses rendszerbe foglalását. E cél megvalósítása lényegében azt jelenti, hogy biztonságos helyzetbe hozzuk az országot, azaz kiiktatjuk vagy legalább minimalizáljuk a közvetlen közelében meglévő valós vagy vélt potenciális veszélyforrásokat. A második réteg a biztonságunkat erősítő partnerkapcsolatok kiépítése távolabbi, velünk területileg nem közvetlenül érintkező országokkal. Tényleges biztonságot erősítő jellege e kapcsolatrendszernek akkor van, ha az túl a politikai, erkölcsi együttérzésen (azonos értékek vallásán) döntően erős gazdasági kapcsolatrendszeren (összefonódáson) alapul. Ez utóbbi momentumot szeretném külön hangsúlyozni, mert 1956,1968,1980 tapasztalata mind azt bizonyítja, hogy az országok hiába demonstrálják erkölcsi, politikai együttérzésüket, támogatási készségüket, egyetlen valóságos lépést sem tesznek, ha a fenyegetett ország és a partnerországok gazdasága nem kapcsolódik egymáshoz olyan szorosan, hogy az első fenyegetettsége, esetleges megtámadása a másodikként említett országok vitális érdekeit súlyosan ne sértené. A harmadik réteget a szubregionális és regionális multilaterális intézmények alapján kialakulóban lévő európai kooperatív biztonsági architektúrába való beépülés jelenti, és ezen belül a NATO-ba mint a kimondottan katonai-védelmi garanciákat egyedül hitelesen nyújtó szervezetbe való belépés, a teljes jogú tagság alapján. Tehát a NATO- ba törekvésünk mögött álló első indok biztonságpolitikai filozófiánkból ered. Szeretném azonban azonnal jelezni, hogy a NATO-tagság önmagában nem jelent abszolút biztonságot. Az ország biztonságos helyzetbe juttatása szempontjából (tehát amikor a fenyegetettséget kiváltó okokat, a fenyegetett helyzetbe kerülés valószínűségét számoljuk fel) a fentebb felsorolt „biztonsági rétegek" legalább annyira fontosak, mint a NATO-ba jutás, sőt bizonyos értelemben fontosabbak is: megvalósulásuk a tartós és „fegyvermentes" biztonságot — az ideálisát — jelentené, ahol a NATO-nak csak kiegészítő „biztonsági szelep" szerepe lenne. Az élet azonban ritkán produkál ideális helyzeteket. Ezért előfordul, hogy e három tényező a gyakorlati politikában nem a logika megkövetelte sorrendben és súllyal vetődik fel. Mivel logikailag (de praktikusan gondolkodva is) nem zárható ki a veszélyeztetett helyzetbe való kerülés, azért a NATO-t is magában foglaló többréteges biztonsági háló szükségessége megkérdője- lezhetetlennek tűnik. Mindenesetre leszögezhető az, hogy NATO-ba törekvésünk közvetlen oka biztonságpolitikai filozófiánkból ered. 138 Külpolitika
