Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - WASHINGTON: KELLENEK-E NEKÜNK? - Brzezinski, Zbigniew: A megtervezett Európa
Zbigniew Brzezinski Németország kovácsolta ki a NATO védőernyője alatt. De a hidegháború utáni korszakban kialakuló Európa területi kiterjedése inkább emlékeztet a római birodalom Szent Péter-i Európájára. 2010-re talán már néhány dél-európai ország is ebbe az Európába tartozik (például Románia, Bulgária és mások), s közép-európai szomszédaik nyomát követve nyilvánvalóan ezek is ragaszkodnak majd a felvételükhöz. S ami a legfontosabb, az egyesült és erős Németország biztosabban horgonyozhat le ebben a megnövekedett Európában, ha Európa biztonsági rendszere teljesen megegyezik Amerikáéval. A fejlődés, amely 1990 Nagy Károly-féle Európájától 2010 Szent Péter-i Európájáig tart, talán 2020-ra megteremti a körülményeket ahhoz, hogy el lehessen indulni Charles de Gaulle látomása, az „Uraiig terjedő" Európa felé. Ma még senki nem tudhatja pontosan, milyen formát ölt majd ez az Európa. Azt sem tudjuk megmondani, milyen lesz Amerika viszonya ehhez az Európához. De így vagy úgy, az Uraiig tartó Európa csak akkor valósítható meg, ha Amerika és Oroszország valódi együttműködésre lép az Európai Unióval. Ennek a látomásnak, a megtervezett Európának a felidézése olyan jövő megteremtéséhez vezethet, amely Amerikában és Európában egyaránt szolgálja majd a mai és az utánunk követező generációk javát. Jegyzetek: 1 Lothar Riihl, Die Welt, 1994. június 10. 2 Le Figaro, 1994. szeptember 30. 3 Okos orosz külpolitikai elemzők ezt meg is teszik. Például Dmitrij Trenyin szerint „Oroszországnak meg kell tanulnia, hogy hazánk igazi célja nem a közép-európaiak NATO-tagságának lehetetlenné tétele, hanem a Nyugattal való kapcsolatunk tartós demilitarizálása... Következésképp teljesen hiábavaló minden energiánkat a NATO- kibővítés ellenzésére pazarolni. Inkább ki kellene jelölnünk az utat a NATO és az Orosz Köztársaság közeledése és szoros együttműködése felé." Oroszország „ön-elszigetelésétől'' óv, s a továbbiakban úgy érvel, hogy a középeurópai államok és Németország indítékai a NATO-kibővítés támogatására „érthetőek", és „Közép-Európa belső stablitása éppúgy, mint Németország nemzetközi biztonsági intézményekbe való belefoglalása az Orosz Köztársaságnak is érdeke" („Terjeszkedik-e a NATO kelet felé — és mi legyen Oroszország politikája ebben a kérdésben?" Novoje Vrcmja, 43. sz. 1994. október). Paradox módon a jelenlegi vitában azok a nyugatiak, akik az orosz nacionalistáktól való félelmükben ellenzik a szövetség kibővítését, tulajdonképpen a nacionalisták kezére játszanak a Trenyin-féle mérsékeltekkel szemben. Koltai Júlia fordítása © Foreign Affairs, 74. évf. 1995.1. szám, 36 Külpolitika
