Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - WASHINGTON: KELLENEK-E NEKÜNK? - Holbrooke, Richard: Amerika,az európai hatalom
Amerika, az európai hatalom Richard Holbrooke C linton elnök tavaly négyszer utazott Európába. Az elkötelezettségre valló elnöki idő és figyelem egy megkerülhetetlen, de csak kevéssé tudatosított tényre hívja fel a figyelmet: az Egyesült Államok európai hatalommá vált, méghozzá olyan értelemben, ami túlmutat Amerika európai „elkötelezettségének" hagyományos igényén. Európában még a huszonegyedik században is szükség lesz az aktív amerikai jelenlétre, amely fél évszázadon keresztül nélkülözhetetlen feltétele volt a kontinens egyensúlyának. Ennek hiányában az európai instabilitás tovább is veszélyeztetné az Egyesült Államok alapvető nemzetbiztonsági érdekeit. Mindez éppúgy érvényes ma is, mint volt a hidegháború idején. Természetesen nem akarom elhitetni, hogy semmi sem változott. A hidegháború befejezése — amelynek időpontját talán 1991. december 25-ére tehetnénk, arra a jelképes éjféli pillanatra, mikor utoljára ereszkedett le a Kreml falán a szovjet lobogó — elindította a történelmi viszonyok változásának korszakát. A szovjet terjeszkedés helyett most már a helyi konfliktusok sorozata, a belső politikai-gazdasági instabilitás és a történelmi sebek kiújulása jelenti az európai békét fenyegető legnagyobb veszélyt. Ma Nyugat-Európa és Amerika közös feladata nem más, mint biztosítani azt, hogy toleráns demokráciák verjenek gyökeret Európa-szerte, s hogy a múlt békétlen, viharos, bizonytalan örökségét megfékezzék és feloldják. Az átépítés negyedik pillanata Európa a francia forradalom óta eltelt időben mindössze háromszor alakította át biztonsági alapépítményét békés körülmények között. A kontinens most nem kevesebbet él át, mint az elmúlt kétszáz év negyedik ilyen pillanatát. A Napóleon utáni idők első európai biztonsági szerkezete, amely a bécsi kongresszus tervei alapján született meg 1815-ben, jelentős szerepet játszott abban, hogy 99 évig sikerült elkerülni a kontinens egészére kiterjedő háborút. A fiatal Egyesült Államok, amely alig negyven év alatt két háborút is viselt Anglia ellen, sikeresen megőrizte különállását, de ezúttal utoljára. 1919-ben, a második átalakítási periódusban Woodrow Wilson elnök központi szerepet játszott ugyan Versailles-ban, de az Egyesült Államok szinte azonnal kivonult a 1995. tavasz 37
