Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - EURÓPÁBÓL AZ UNIÓBA - Inotai András: A regionalizmus dinamikája a magyar-német kapcsolatok példáján
lnotai András fejlettsége, továbbá a munkaerő szakképzettsége és termelékenysége fontosabb szempontok, mint a bérek. Ebből igen jelentős szerkezetmodemizációs hatások származnak a magyar gazdaságra nézve, amelyek értékelése a következő évek egyik legizgalmasabb kutatási feladata.13 8. Végül a magyar—német gazdasági kapcsolatok erős (szub)regionális jellegét kell említeni. Közös történelmi és kulturális vonások, valamint a politikafogadó Magyarország földrajzilag korlátozott mozgási lehetőségei indokolják a Bajorországgal és részben Baden-Württemberggel kialakított különösen szoros kapcsolatokat. A magyar— német kereskedelem kétharmada e két tartományra, továbbá Észak-Rajna-Vesztfáliára esik. 27 százalékos részesedésével Bajorország egymaga több magyar árut vásárol, mint Franciaország és Nagy-Britannia együttvéve. Ezen túlmenően a legtöbb német cég, amely magyarországi beruházást valósított meg, ugyanezen délnémet területekről érkezett. Az elmúlt években azonban a szoros regionális kapcsolódás a gazdaságon kívüli területekre is átterjedt, beleértve a politikai és az intézményi együttműködést. A magyar—német kapcsolatok különböző területeken elvégzett elemzését összefoglalva megállapítható, hogy erre a viszonyra nem jellemző a politikafogadó országok részéről oly gyakorta megnyilvánuló súlyos aggodalom, félelem és bizonytalanság a politikacsináló ország befolyását és szándékait illetően. A magyar politikai és gazdasági elitben a két német állam egyesítése sem ébresztett aggodalmat. Nyilvánvaló azonban, hogy a történelemben gyökere ző együttműködés és barátság ellenére sem feledkezhetünk meg a két ország politikai, mindé nekelőtt pedig gazdasági teljesítménye közötti alapvető különbségről, amiből eltérő befolyásolási lehetőségek adódnak a jövőben. De Magyarországnak mint politikafogadó országnak az alapvető motiválója a magyar—német kapcsolatokban a német „horgonnyal" (is) megvalósítandó sikeres gazdasági modernizáció. 3. Magyar opciók: extraregionális kapcsolódás és bővített regionalizmus Magyarország azon túlmenően, hogy alapvetően érdekelt a kulcsfontosságú Németországgal való kapcsolatépítésben, mindent megtesz, hogy a biztonsági, politikai, gazdasági és kulturális együttműködést erősítse mindazon országokkal, amelyek akár a közvetlen földrajzi térséghez tartoznak, akár azon kívül fekszenek. A pótlólagos partnerek keresése azonban nem arra vezethető vissza, mintha Magyarország meg akarna szabadulni a meghatározó partnertől való esetleg kellemetlen és terhes függőségtől. Éppen ellenkezőleg, arra törekszik, hogy fejlessze kapcsolatait Németországgal, és más országokkal. Fontos hangsúlyozni, hogy maga Németország is alapvetően érdekelt ebben a folyamatban. Globális összefüggésben Németország még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy domináns hatalomként tartsák számon. Regionális vonatkozásban pedig Németország a közép-európai politikai stabilitás és gazdasági növekedés legfőbb támogatója. Ezért 60 Külpolitika
