Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - EURÓPÁBÓL AZ UNIÓBA - Inotai András: A regionalizmus dinamikája a magyar-német kapcsolatok példáján
A regkmalizmiis dinamikája... rekvéseit. Eközben a jóval csekélyebb magyar és közép-európai exportot felszívó más nyugateurópai piacokon rendszeresen találkozni piacvédelemre irányuló törekvésekkel. 6. A két ország közötti fejlettségbeli különbséggel és az eltérő export- és importszerkezettel magyarázható, hogy a magyar—német kereskedelmet hagyományosan jelentős magyar deficit jellemzi. Mégis, ez a deficit a forgalom nagyságához mérten kisebb, mint a legtöbb más bilaterális viszonylatban kialakult mérleghiány. A teljes magyar kereskedelmi deficitnek mintegy 10 százaléka esik a német viszonylatú kereskedelemre, miközben a német viszonylatú import a teljes magyar behozatal 23,4 százalékát képviselte 1994-ben. A kétoldalú kereskedelem importfedezeti hányadosa 90 százalék körül mozog, ami a német piacon mutatott magyar teljesítmény viszonylag kedvező voltát jelzi. 7. A fejlettebb exportszerkezet mögött meglehetősen intenzív intraindusztriális kapcsolatok húzódnak meg. Ezt a folyamatot erőteljesen támogatja a Magyarországon alapított több ezer vegyes vállalat, illetve 100 százalékos német tulajdonban lévő cég. A termelési kapcsolatok részben a hetvenes és nyolcvanas évekre nyúlnak vissza. Az utóbbi években e kapcsolatoknak újabb dinamizmust kölcsönzött a német beruházók fokozott érdeklődése Közép-Euró- pa, ezen belül pedig Magyarország mint termelési telephely iránt.11 Magyar becslések szerint Németország jelenleg — az Egyesült Államok mögött — a második legfontosabb külföldi befektető.12 A Magyarországon eddig beruházott német működötöké eléri a 3 milliárd német márkát, ami a legmagasabb állományadat egész Közép- és Kelet-Európábán, és túlszárnyalja a német tőke mennyiségét a Cseh Köztársaságban, amely Németország földrajzi szomszédja és —egyes megítélések szerint—az átalakulási folyamat „éllovasa". A német tőke magyarországi beruházásait négy vonás jellemzi. Egyrészt a legtöbb befektetést intenzív kereskedelmi kapcsolatok alapozták meg, vagyis a közvetlen beruházást esetenként (több) évtizedes múltra visszatekintő kereskedelmi forgalom előzte meg. Másodszor — és ellentétben a legtöbb más befektetővel, de hasonlóan az olasz és osztrák befektetőkhöz—a német cégek magyarországi beruházásai ezernyi kis- és közepes vállalatban vannak jelen. Ez a vállalati kör (struktúra) kulcsszerepet játszott és játszik ma is egy jól működő piacgazdaság mikroszintű (vállalati) megalapozásában. Harmadszor, a német vállalatok kiemelkedő érdeklődést mutatnak a magyarországi termeltetés és alvállalkozói rendszer kiépítése iránt. Számos más befektetőtől eltérően nemcsak a rövid távú piacszerzés szempontjai vezérlik őket, hanem a versenyképes magyar termelési tényezők, mindenekelőtt a munkaerő bekapcsolása világméretű termelési és értékesítési láncolatukba. Ennek eredményeképpen a magyar és magyarországi telephelyek fokozatosan a német cégek nemzetközi alvállalkozói és beszállítói rendszerének szerves részévé válnak. Negyedszer, a legfrissebb fejlemény az, hogy a kis- és közepes német cégeket immár követik a nagyvállalatok is, amelyek számottevő beruházásokat hajtanak végre Magyarországon (AUDI, Bayerische Landesbank, Deutsche Telekom, Siemens, Henkel, stb.).Oket általában nem zavarja a térségben legmagasabb magyar munkabér, mivel a magyar gazdaság mikroszintű 1995. ősz—tél 59
