Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Nagy Péter: Információs forradalom a diplomáciában

Nagy Péter téshozatali célokra kapott információk értékét illetően. Harmadszor, a külügyi infor­mációs rendszerek által szolgáltatott információk nem az egyedüli forrásai a döntés­hozók számára hozzáférhető információknak. A hírszerzés, az érdekcsoportok, a mé­dia, a személyes ismeretségek mind versenyeznek velük, és a döntéshozók maguk döntik el azt, hogy milyen forrásból származó információkat fognak felhasználni. Sen­ki sem kényszerítheti őket arra, hogy csak egy információforrás alapján cselekedjenek. Ezek a viták még nem oldódtak meg, de késleltetik a külügyminisztériumok integrált információs rendszereinek a kiépítését. Elemzés, tervezés, döntéshozatal, információk Mindazonáltal a külügyminisztériumok tudatában vannak az információk jelentősé­gének, a külpolitikai döntéshozatali folyamatokban betöltött szerepének. Növekszik az érdeklődés az összehasonlító külpolitikai, a kultúraközi információk, az országok image-ei iránt. Az Európai Unió tagországai összehangolják információs és kommuni­kációs politikájukat, szabványokat, ajánlásokat fogadnak el. Integrációs törekvéseik mellett azonban az államok továbbra is egyedüli jogosultjai érdekeik külpolitikai té­ren történő érvényesítésének, a nemzeti erőforrásaik feletti szuverén rendelkezésnek (Masuda, 1988), a külügyek területén saját maguk felelősek információs közműveik megteremtéséért, a döntés-előkészítésben való működtetéséért. Az elemzés, a tervezés a jövőbeni külpolitikai cselekvési lehetőségek tudományos igényű feltárását és a kül­politika tudatos alakítását jelenti, prognosztizálja a meghozott döntések tovagyűrűző hatását, kitérve a várható fő és mellékhatásokra egyaránt (Rothstein, 1972). A döntések ugyanis nem elsősorban meghozataluk módja szempontjából, hanem jövőt formáló hatásuk miatt lényegesek. Az információigényesebbé váló külpolitikai döntéshozatalt az elemzés, tervezés hatékonyabban, eredményesebben szolgálhatja. Ezért újszerű, egyben magasabb követelményeket magában foglaló igényként fogalmazható meg az elemzés, tervezés, az információs tevékenységek döntéscentrikusabbá tétele. Az információk felhasználása közvetlenül vagy közvetve, de mindig a döntéshoza­talhoz kapcsolódik. A külpolitikai döntéshozatali folyamat kiterjed a politikai, diplo­máciai, gazdasági, biztonsági stb. információk gyűjtésének, feldolgozásának, tárolásá­nak, szétosztásának és file-okba szervezésének technológiai folyamataira, az informá­ciók percepciójára és interpretációjára, a választható alternatívák kidolgozására, a dön­tések végrehajtására és szükséges módosításaikra, a visszacsatolásokra. Az informáci­ós, kommunikációs vagy döntési túlterhelésnek rendkívül fontos szerepe lehet a kor­mányok „információs összeomlásában". A döntéshozatal információs túlterhelését bi­zonyos fokig a téves percepciók és a hamis elvárások, a nem adekvát információk, a minden hozzáférhető információ feldolgozására való törekvés okozzák. A hamis per­cepciók, a sztereotip image-ek és előítéletek azonban általában hosszú ideig fennáll­72 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom