Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - NEMZETEK ÉS KISEBBSÉGEK - Kardos Gábor: Megoldhatók-e az etnikai konfliktusok? (Közép-és kelet-európai tapasztalatok)
Megoldimtók-e az etnikai konfliktusok? gyakran a nyelvhasználat és a vallásgyakorlat egységesítésével is el kívánja érni. Mindez az egységes nemzetállam alkotmányos elvéhez és agresszív homogenizációhoz vezet. Az eltérő fejlődés a nemzetérzület különböző változatát tette annak fő, de nem kizárólagos formájává a kontinens nyugati, illetve keleti felén, az állampolgári, illetve etnikai nacionalizmust. Az állampolgári nacionalizmus az állam mint közösség köré szerveződik, és alapját az állampolgárt megillető jogok, illetve az őt terhelő kötelezettségek jelentik. Az etnikai nacionalizmus a vérségi köteléken, a közös történelmi emlékeken és kultúrán alapuló közösség, az ethniefl Az etnikai nacionalizmus összekapcsolódhat az etnikai újjászületés jelenségével is. Ennek az „etnonacionális átalakulásnak" három szakaszát különböztetik meg. Az első szakasz a „vernikuláris mobilizáció", amely elsősorban az etnikum szokásainak, hagyományainak, kultúrájának újrafelfedezését jelenti, először értelmiségiek, majd szélesebb rétegek számára. A nem szükségszerűen bekövetkező második „a kulturális politizálódás", amelynek során a kulturális örökséghez való viszony politikai jelleget ölt és fegyverként szolgál a „kívülállókkal szemben". Mindez elvezethet a harmadik szakaszhoz, az „etnikai purifi- kációnoz", a szegregációhoz, elüldözéshez, sőt más csoportok tagjainak megöléséhez.7 Az állampolgári nacionalizmus területi értelemben felfogott önrendelkezéshez vezet, amelynek révén egy meghatározott terület és az azon élő valamennyi lakos politikai státushoz, többek között független államisághoz juthat.8 Az etnikai nacionalizmus ideológiájának központi eleme viszont az etnikum önrendelkezése, gyakran az egész etnikumot egyesítő állam. Az etnikai konfliktusok okai Közép- és Kelet-Európa etnikai konfliktusainak legfőbb oka a sajátos történelmi körülmények által meghatározott államfejlődés és nemzetérzület. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy számos egyéb tényező ne lenne döntő fontosságú a térség etnikai konfliktusainak megértéséhez. Ezek azok az okok, amelyek kiélezik az egységes nemzetállamiság és az etnikai nacionalizmus miatt keletkezett feszültségeket. Ezek közül kettő tekinthető alapvetőnek: az egyik megteremtette a lehetőséget a konfliktusok kirobbanásához, a másik pedig teret alakított ki mindenféle intolerancia számára. — Az etnikai konfliktusok kirobbanását a térségben a Zwangsordnung szétesése tette lehetővé. A kényszerrend elemeit a szovjet típusú társadalmi és politikai rendszer, a szovjet megszállás, a közép-kelet-európai katonai és gazdasági intézmények, illetve a föderatív államalakulatok jelentették. — Közép- és Kelet-Európa államai számos gazdasági, társadalmi és politikai okból destabilizáltak, a problémák komplexitása állandó frusztrációt okoz és ez az etnikai gyűlölködés jó táptalaja.9 A rendszerváltozás kiváltotta egzisztenciális szorongásban a kirekesztő törzsi tudathoz való menekülés természetes megoldásnak tűnhet. 1995. Nyár 59
