Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 2. szám - NEMZETEK ÉS KISEBBSÉGEK - Kardos Gábor: Megoldhatók-e az etnikai konfliktusok? (Közép-és kelet-európai tapasztalatok)

Kardos Gábor

Az etnikai közösségek konfliktusainak további okai is vannak:

— A különböző etnikai közösségek közötti konfliktusok sok tekintetben a különböző, volt kommunista vezetők közötti hatalmi harcok következményei; a volt Jugoszlávia, és Szovjetunió területén zajló események értelmezhetők ilyen módon.10

— A szovjet típusú társadalmi rendszer bukása együtt járt a helyi közösségek újjászületésével. A korlátozott helyi oktatási és kulturális infrastruktúra birtoklása súlyos konfliktusokhoz vezet.

— A nacionalisták a térség számos államában propaganda-monopóliummal rendelkeznek. A nemzeti mítoszok gátlástalan sulykolása a nacionalizmus mint kizárólagos ideológia elfogadtatását célozza.

— Közép-Kelet-Európa államaiban a „többségi demokrácia"-felfogás az uralkodó, amely semmiféle kisebbségi véleménynek nem szentel különösebb figyelmet. Ugyanakkor a jogállamiság intézményei — a független bíráskodás, alkotmánybíróság, köz- igazgatási bíróság, ombudsman — sok államban csupán formálisan léteznek.

— A közép- és kelet-európai privatizáció számos paradoxonjainak egyike a többség es a KiseDDsegek viszonyaoan jelenik meg. A központi es a neiyi privatizációs hivatalok gyakran jogsértések útján is a többségi állampolgárokat kedvezményezik, mégis a magánosítás szükségszerűen a többségi uralom alatt álló totális állami tulajdon lebontásához vezet. így megerősödnek azok az érzetek, hogy a tőkés átalakulás a többség befolyásának csökkenését eredményezi.

— Nem elhanyagolható a jog társadalmi szerepének átalakulásával összefüggő probléma. Mivel a múltban a kisebbségi jogok alkotmányban vagy törvényekben való megjelenésének nem sok köze volt ezeknek a jogoknak a tényleges élvezetéhez, tartalmukat igen széleskörűen lehetett megállapítani. Napjainkban, amikor a jog kezdi betölteni tényleges társadaiomirányító szerepét, már nem mindegy, hogy például a település hány lakójának kívánságára kell kisebbségi tannyelvű osztályt indítani vagy a rendeleteket a kisebbség nyelvén közzétenni.

Miért veszélyesek az etnikai konfliktusok?

Egy rendkívül alapos, empirikus vizsgálaton alapuló tanulmány szerint a konfliktusok nem erőszakos úton történő megoldását illetően hét hipotézis tekinthető megalapozottnak.11 Közép- és Kelet-Európa etnikai konfliktusai ezek közül négybe illenek bele. A konfliktusokat annál nehezebb megoldani,

— minél több strukturális változás (gazdasági, társadalmi, etnikai, kulturális, politikai) kumulálódik;

— minél több olyan kérdés forog kockán, amely az állami szuverenitást (például a területet, a határokat, a függetlenséget, a lakosság összetételét), illetve a politikai részvételt érinti;

60

Külpolitika