Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Az Európai Unió keleti kibővülésének kérdőjelei és feltételei kumentum sajnálatos módon nem szólnak a munkaerő-mozgásról s az ahhoz kötődő szociális intézkedésekről. 3. Jelenleg Magyarország csak a PHARE program keretében felhasználható erőforrásokra számíthat. Ezek nagyságrendje az elmúlt években fel nem használt forrásokkal az évtized végéig megközelíti az 1 milliárd dollárt, azaz optimális kihasználás esetén az elkövetkező öt év magyar beruházásainak 2 százalékát. Bár a PHARE program műfajilag rendszerváltást, s nem európai integrálódást segítő akció — amely tagországi státuszt belátható időn belül nem remélő tagországokra is kiterjed —, adott helyzetben Magyarország nem tekinthet el a PHARE program integrálódást támogató felhasználásának sürgetésétől. A program működtetésével összefüggésben említett kritikai megjegyzések alapján Magyarország elősorban az eljárási rend gyorsítását és nagyobb operativitását, az előretervezhetőséget megalapozó középtávú tervezési rendszer meghonosítását, a kutatás-fejlesztés bevonását szorgalmazza az állandó bizonytalanságot s késedelmet jelentő éves brüsszeli jóváhagyások helyett. 4. A célrangsorolásban az európai folyamatok szempontjából is alapvető követelmény az infrastrukturális projektumok felértékelése. Különösen a közlekedési infrastruktúra európaizálása alapvető követelmény, hiszen a magyar infrastruktúra a második világháború utáni négy évtizedben elsősorban a Szovjetunióval való integrálódás követelményeit szolgálta. így nem alkalmas a dél-kelet- és kelet-európai országok nyugati irányban erőteljesen megnövekedett átmenő forgalmának lebonyolítására. Az új magángazdaság, illetve a gyenge helyzetű költségvetés nem tud megfelelő erőforrásokat bocsátani a tranzit infrastruktúra fejlesztésére, ennek hiánya viszont gátolja a kelet—nyugati áramlásokat. 5. Az energetikai rendszerek bekapcsolása a nyugat-európai hálózatba egyaránt szolgál rövid- és hosszabb távú gazdaságbiztonsági szempontokat. Ezek nagy jelentőségűek az európai átlagot messze felülmúló mértékben energia-intenzív magyar gazdaság működőképessége és fejlődése szempontjából, hiszen a magyar energiafelhasználásnak már ma is több mint 50 százalékát, s távlatilag növekvő hányadát import források fedezik. 6. A környezetvédelem és az informatika szintén része a transzeurópai hálózatnak. Fejlesztése hasonlóképpen közös európai érdek. Magyarország szorgalmazza a támogatás kiterjesztését a kutatás-fejlesztés területére, hiszen ez lehetővé teszi a szakosodási s telephely-előnyök nagyobb mértékű kialakulását. A keleti kibővülés gazdasági hozama annál nagyobb Nyugat-Európa számára, minél nagyobb a kelet-közép-európai országok infrastruktúra-fejlesztéssel javítható abszorpciós kapacitása. Konjunkturális szempontból sem elhanyagolható, hogy a transzeurópai hálózatba való bekapcsolódást szolgáló és gyorsító beruházások egyszermind a térség egészében gazdaságélénkítő hatásúak. 1995. nyár 25
