Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Kádár Béla 7. A termelési szféra szerkezeti korszerűsítésében az elmúlt öt évben is a külföldi tőke- befektetések játszották a legnagyobb szerepet. A magyar gazdaság jövőbeni szakosodási irányát növekvő mértékben befolyásolják a külföldi tulajdonban levő vegyes vállalatok, amelyek jelenleg is a magyar kivitel mintegy kétötödét adják. A külföldi tőke- befektetések jövőbeni alakulása s ebből adódó struktúraátalakító hatása elsősorban a magyar politikai-gazdasági stabilitástól, gazdaságpolitikától, termelési telephelyként kialakított komparatív előnyeitől függ. A szerkezeti átalakulást és gazdasági növekedést viszont az Unió részéről ösztönözhetik a már említett kereskedelempolitikai lépések, amelyek Ausztria és a skandináv országok csatlakozása, illetve a marakesi GATT- megállapodás életbelépése után lehetővé teszik a Magyarország korábbi európai megállapodásaiban elért piacrajutási preferenciák megőrzését. A szerkezeti átalakulás támogatásának sajátos területét jelenti a mezőgazdasági termelés. A magyar mezőgazdaság versenyképességét, életképességét bizonyítja, hogy az Európában legalacsonyabb hektáronkénti támogatás mellett, a kelet-európai agrárpiacok összezsugorodása, a tulajdonforma-váltás, a 16—17 százalékos reálfelértékelődés mellett export dollárértéke nem csökkent 1989 és 1994 között. Ugyanakkor jelentős nemesedés figyelhető meg az élelmiszergazdasági kivitelben, amelynek 1994-ben mintegy háromnegyedét bizonyos mértékig feldolgozott termékek jelentik. A GATT- megállapodás végrehajtásának kibontakozása az elkövetkező évtized elejére kedvezőbb külső feltételeket teremt a magyar élelmiszer-gazdasági kivitel számára. A felkészülést a teljes jogú tagságra, valamint a magyar élelmiszer-gazdaság szerkezeti korszerűsödését ma jelenleg is nagymértékben segítheti egyrészt — az Unió mezőgazdaság-fejlődési és agrárkereskedelmi elképzeléseinek kialakítása, hiszen a partnerországoknak tudniuk kell, mihez is kell alkalmazkodniuk, — a nyugat-európai agrárpiacok fokozatos s növekvő mértékű megnyitása a hatékony exportőrök számára az európai megállapodások keretében, — intézményesített együttműködés kialakítása a közös mezőgazdasági politika és Magyarország mezőgazdasági politikájának harmonizálására. 8. A keleti kibővülés és a kelet-közép-európai átalakulás sikere közötti szoros összefonódás indokolja, hogy az Unió közvetetten támogassa a nemzetközi pénzügyi intézményeknél a magyarországi modernizációs folyamat és program felgyorsítását. A nemzetközi döntési központok, műhelyek közül az Unió és az OECD ismerte fel leghamarabb, hogy a rendszerváltás hosszabb lélegzetű történelmi folyamat, a globális fejlődés szempontjából jóval fontosabb érték és cél a támogatási politikák kialakításában, mint a gazdasági fejlődés egyes részterületeinek alakulása. A kelet-közép-európai folyamatok komplexitásának megítélésében, szintetikus elemzésében nagyobb felkészültséggel rendelkező, s egyszersmind a térség helyzetének alakulásában nagyobb mértékben érdekelt Unió támogató szerepe kulcsfontosságú a globális szervezeteknél. 9. Európa újkori modernizációjának tapasztalatai azt szemléltetik, hogy a modernizációs folyamat a nyugat-európai magból folyamatosan és szakaszosan haladt déli s 26 Külpolitika
