Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Kádár Béla Az infláció Magyarországon nem monetáris, hanem szerkezeti és rendszerváltási meghatározottságú. Az inflációs felhajtóerőket középtávon még táplálják az árfolyampolitikai követelmények, valamint a nyugat-európai agrár-, energia-, tulajdon- és szolgáltatási árszínvonalhoz való közeledés követelményei. Az inflációs ráta leszorítását 20 % alá csak az évtized végére lehet elérni — legalábbis súlyosabb növekedési következmények nélkül. A magyar jogharmonizációs folyamat az elmúlt három évben már figyelembe vette a teljes jogú tagság követelményeit. E munkaterv megújítását az újabb és várható folyamatok, illetve a Fehér Könyvben foglaltak indokolják. Bár a fontosabb politikai erőtényezők egyértelműen támogatják a teljes jogú tagsághoz vezető stratégiát, az integrálódással együttjáró áldozatok, alkalmazkodási-teljesítményi követelmények az időpont közeledésével párhuzamosan növekvő mértékben követelik az ország, illetve a közvélemény felkészítését a teljes jogú tagság nyomán kialakuló helyzetre. E felkészítésben más tagországok tapasztalata és támogatása nagymértékben hasznosítható. b) Az Unió és Magyarország együttműködésének elmélyítését jogi-intézményi oldalról segíti elő a szerződéses kapcsolatok kiterjesztése a kül- és biztonságpolitika, valamint a belügyi és igazságügyi együttműködés területére. c) Az Unió részéről gazdasági és kapcsolatépítési szempontból legjelentősebb a piacrajutási kedvezmények és megfelelő támogatási politika kialakítása, illetve a megfelelő támogatási erőforrások kialakítása. E támogatási formák közül jelenleg az alábbiak játszanak nagyobb szerepet a felkészítésben. 1. A kibővülés fontos dimenziója a kereskedelempolitika. Már a Társulási Megállapodás végrehajtásának első, asszimetrikus Unió-kedvezmények nyújtásával járó időszakában is jelentős kereskedelmi többlet alakult ki az Unió javára. A második szakaszban a társult országok bontják le gyorsított ütemben vámkorlátaikat. Megfelelő járulékos piacrajutási kedvezmények hiányában a társult országok deficitje elviselhetetlen mértékűre nőhet. Ilyen könnyítéseket jelenthet: — az Unió által alkalmazott kereskedelempolitikai védintézkedések korlátozása, — a származási szabályok kumulációja, amely gyorsítja a régió integrálódását is, — a bérmunka-megállapodások alá eső termékek vámmentessége, — a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizálása, — a társulási megállapodásban rögzített magyar piacrajutási kedvezmények eredeti értékének megőrzése a GATT-megállapodás és az EFTA-csatlakozás után kialakult helyzetben. 2. A dél-európai országok felzárkózását nagymértékben elősegítette a közvetlen munkaerőexport (vendégmunkások). Magyarország 1995-ig az ún. „Werkvertrag"- konstrukcióban 14 ezer fő foglalkoztatására kapott lehetőséget Németországban. E szám 1995-ben erőteljesen csökken. Az eddigi tárgyalások és az esseni csúcsra készített do24 Külpolitika
