Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei

Az Európai Unió keleti kibővülésének kérdőjelei és feltételei dás ráfordításainak és osztalékainak felmérése, valamint az ennek alapján kialakítha­tó cselekvési programok segíthetik elő az összeurópai biztonság és gazdasági együtt­működés javításához szükséges helyzet kialakulását. Magyar elgondolás az integrálódásról Magyarország teljes jogú tagsága az Európai Unióban ma is, miként az elmúlt politi­kai ciklusban, valamennyi parlamenti párt által elfogadott, közös nemzetpolitikai cél. Az sem vitatott, hogy az Unió jövőbeni fejlődési irányait Magyarország nem befolyá­solhatja. Ma még Brüsszelben sem világos, milyen lesz 2000-ben az az Európa, amely­hez Magyarországnak csatlakoznia kell. A modern rakétaharcászathoz hasonlóan, az európai alkalmazkodás érdekében a magyar nemzetstratégiának megfelelő célköveté­si mechanizmusokat, alkalmazkodási képességeket kell kifejleszteni. A teljes jogú tag­sághoz szükséges alkalmazkodás követelményei egybeesnek a magyar modernizáció, polgárosodás követelményeivel, csak időben és a ráfordítások nagyságrendjében fe­szítettebb követelményeket jelentenek. a) A belső felkészülés kerete a nemzeti modernizáció s az új Európában elfoglalható magyar hely kialakításának középtávú programja. A rendszerváltást követő időszak­ban az átalakulás spontaneitásába vetett hitek, illetve bizonyos ultraliberális hatások eredőjeként a nemzeti megújhodási program egyes elemei csak szelektív jelleggel ha­tottak. Mind a magyar modernizáció, mind az európai integrálódás az ország kima­gasló külgazdaság-érzékenységéből kiinduló stratégia megvalósítását követeli. A gaz­dasági rendszerváltás érdemi szakaszainak lezárásához szükséges törvényhozási lépé­sek jövő év végéig elvileg megtehetők. Az európai alkalmazkodás, külgazdasági ver­senyképesség s makroökonómiai egyensúly szempontjából elengedhetetlen államház­tartási reform végrehajtása természetesen hosszabb távú folyamat, hiszen ellenkező esetben a költségvetési egyensúly-hiány társadalmi-politikai egyensúly-hiánnyá kon- vertálódik, ami az európai folyamatok szempontjából sem kívánatos. Középtávon, 1997-re, a teljes jogú tagságról folytatott tárgyalások vélelmezhető kezdetének idő­pontjára reális célként fogadható el az állam szociális és jóléti kiadásainak olyan mér­tékű áramvonalasítása, amely a költségvetési deficit GFS-rendszer szerinti nagyság­rendjét az 1993—94 átlagában kialakult 5,5 százalékról 3,5—4,0 százalékra csökkenti s ezzel már a tárgyalások kezdetének időpontjára közelít a maastrichti normákhoz. E cél középtávon akkor tartható, ha a jelenlegi elképzeléseknél nagyobb mértékben si­kerül a pénzügyi egyensúlyjavítás, illetve ha ötvözi a szerkezeti átalakuláson, külgazdasági teljesítményjavításon alapuló gazdasági növekedés követelményeit. A jelenlegi politikai ciklusban ható modernizációs program egyeztetése az Európai Unió stratégiájával és szerveivel feltétlen követelmény. 1995. nyár 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom