Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Kádár Béla gyelországé 1,2 százalékról 1,6 százalékra, Romániáé 0,9 százalékról 1,2 százalékra, Szlovéniáé 0,4 százalékról 1,1 százalékra nőtt A jugoszláv válság illetve az ENSZ- szankciók következményeként viszont eltűnt a Szerbiával folytatott külkereskedelem, amely korábban a magyar külkereskedelem 2 százalékára rúgott. A gazdasági kapcsolatépítésben jelentős szerepet játszik a szomszédos országokban működő mintegy 2000 magyar vegyesvállalat. A Kárpát-medence soknemzetiségi viszonyai tehát potenciálisan hordoznak konfliktuskockázatokat, ugyanakkor megfelelő politikai magatartás esetén a kisebbségek hídverő, kapcsolatépítő szerepe európai hozományt jelent, segíti az Európán belüli munkamegosztást. A gazdasági együttműködés során izmosodó közös érdekek fokozatosan tompíthatják az egyéb természetű kockázatokat. A szomszédos országokkal folytatott gazdasági együttműködés, illetve az ebből fakadó stabilizáló hatás Magyarország európai hozományának egyik legfontosabb eleme. E hozomány is mélyebb gyökerekből táplálkozik, hiszen a világválság előtti utolsó évben, 1928-ban a magyar kivitel 34 százaléka irányult a kelet- és kelet-közép- európai országcsoportba Csehszlovákia és Románia 23 százalékos, Jugoszlávia 21 százalékos, Lengyelország 19 százalékos mutatójával szemben. E forgalom aránya 1993— 94-ben — félévszázados KGST- együttműködés után — ha alacsonyabb szinten is, lényegesen magasabb volt, mint a térség többi országában. A gazdasági kapcsolatok stabilizáló hatása annál nagyobb lehet, minél nagyobb figyelmet kap az európai stratégiában a kisebbségi problémák, jogok rendezése, s a kelet-közép-európai országok közötti gazdasági együttműködés támogatása (projektumok a szubregionális infrastruktúra fejlesztéséhez, határátkelőhelyek kapacitásának bővítéséhez, az egymás közti külkereskedelem finanszírozási és garancianyújtási képességének erősítéséhez stb.) Szakmai áttekintőképességgel rendelkező politikusok és közgazdák Magyarországon nem vitatják, hogy a nyugat-európai nyitás Magyarország számára több hasznot hozott, mint a rendszerváltás előtti állapot fennmaradása. E haszon azonban közös volt. Bár nagysága és megoszlása nem pontosítható, s Magyarország piacbővülési hozama — más gazdaságpolitikai megközelítés esetén — nagyobb is lehetett volna, érdemes egybevetni a Magyarország támogatására fordított PHARE erőforrások és az elért külkereskedelmi egyenlegek nagyságrendjét. Az 1993—94-es időszakban a program jóváhagyott 230 millió és kifizetett 75 millió dollárjával szemben az Unió tagországai összesen 2 milliárd dolláros többletet értek el a Magyarországgal folytatott külkereskedelemben. A ráfordítás-megtérülés mérlege az Unió számára korántsem kedvezőtlen, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt öt évben magyar állami tulajdont felvásárló európai vállalatok a magyar privatizáció sajátosságaiból adódóan vélelmezhetően nem fizették tül a beszerzési árakat. A keleti kibővülés valóságos és vélt kockázatainak mérlegelése arra int, hogy Nyu- gat-Európában a kelet-közép-európai helyzet különféle elemeinek kiértékelése még nem nyugszik biztos pilléreken, további helyzetelemzés, a kibővülés, illetve integráló22 Külpolitika
