Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Kovács László: Magyar külpolitika: törekvések és eredmények
Kovács László A magyar kormány kötelessége, hogy szóvá tegye a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogainak érvényesülését korlátozó lépéseket, törekvéseket. Ezzel a térség stabilitását is szolgálja, hiszen a tapasztalatok szerint a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása veszélyes konfliktusforrást jelenthet. Nem lehet viszont eredményes a konfrontációs, a feszültséget élező magatartás. Eredményre csak a normális viszony, a kapcsolatok bővítése, a kisebbségek helyzetét kölcsönösen rendező kétoldalú megállapodások és a nemzetközi támogatás vezethetnek. Csak eurokonform magatartással lehet elérni azt, hogy megfelelő kapcsolatrendszer jöjjön létre Magyarország és szomszédai között. Ez viszont elősegítheti, hogy a szomszédos országokban megerősödjenek az eurokonform viszonyok, beleértve a kisebbségi politikát is. A kormányzás első évében a magyar külpolitika szükségképpen az euro—atlanti integrációra és a szomszédainkra összpontosította a figyelmét. Az elért eredmények megteremtették a lehetőséget arra, hogy ezeket a prioritásokat megőrizve továbblépjünk más térségek irányába is. Ez annál inkább is indokolt, mert az úgynevezett fejlődő vagy harmadik világ jónéhány országában megindult, illetve felgyorsult a gazdasági növekedés, egyes országokban óriási, befektetésre váró tőkefelesleg halmozódott fel. Jelentősek a fizetőképes exportpiacok, van lehetőség bekapcsolódni infrastruktúrális továbbá ipari és mezőgazdasági fejlesztési programokba, nemzetközi szervezetek által finanszírozott segélyprogramokba. Fontos körülmény, hogy a harmadik világ államaiban a kormányzati döntések, így a politikai megfontolások többnyire nagyobb szerepet játszanak a gazdaságban, mint a fejlett országokban, így a gazdasági diplomácia nagyobb szerepet kaphat érdekeink szolgálatában. A kapcsolatokat természetesen körültekintően kell építeni, figyelembe véve az egyes országok gazdasági és politikai stabilitását. Magyarország azon országok népes táborába tartozik, amelyek kisebb hatást gyakorolnak környezetükre, mint amennyire ők függenek a nemzetközi feltételrendszertől. A külpolitika feladata tehát mindenekelőtt a mozgástér, a feltételek folyamatos figyelemmel kísérése és a mutatkozó lehetőségek lehető legteljesebb mértékű kihasználása. A külpolitika nem képes csodákra, csak az adott hazai háttérre tud támaszkodni. De sokat tehet azért, hogy erősítse az ország tekintélyét, felkeltse iránta az érdeklődést, a rokonszenvet, hogy nemzetközi támogatást szerezzen az ország törekvéseihez, érdekeinek érvényesítéséhez. E tevékenység eredményessége nem csupán az éppen hivatalban lévő kormány ügye. Össznemzeti érdekről van szó, ezért minden felelős politikai tényezőnek kötelessége, hogy ellenálljon a kísértésnek, hogy külpolitikai kérdésekben próbáljon hangzatos, de üres, vagy egyenesen veszélyes megnyilatkozásokkal rövid távú politikati előnyöket szerezni. 14 Külpolitika
