Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Kollár Nóra: Peresztrojka és politikai reformok. Változások a szovjet poitikai rendszerben

KOLLÁR NÓRA Peresztrojka és politikai reformok. Változások a szovjet politikai rendszerben A politikai rendszer reformjának szakaszai és eredményei Mindaz, ami a Szovjetunióban 1985 tavasza óta történt és történik — a változó ideologikus jellegű interpretálástól függetlenül — a rendszer egé­szének megváltoztatása irányába hat. A politikai rendszer reformját — csakúgy mint az egész átalakítási folyamatot — a legfelső pártvezetés kezdeményezte a hatalmi piramis csú­csán. 1985—87 között személyi és szervezeti változások következtek be a legfelsőbb párt- és állami vezetésben, valamint köztársasági szinten. A ve­zetés középső és alsóbb szintjéig a változások csak kismértékben vagy egyáltalán nem jutottak el. 1987 januárjában az SZKP KB plénumán a szovjet vezetés félreérthetetlenül megfogalmazta a társadalmi viszonyok demokratizálásának szükségességét, s a gazdaság megreformálására irá­nyuló alapvető figyelem mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott — a peresztrojka mint komplex feladat keretében — a társadalom politikai rendszerének reformja.1 A szovjet reformvezetés a demokratizálást egyszerre kívánta elkez­deni felülről és alulról, vagyis nemcsak a társadalomirányítás szervezeti struktúráit kívánta átalakítani, hanem szerepet kívánt biztosítani az alulról induló szerveződéseknek egy szocialista önigazgatás keretein be­lül. Ez a kettős törekvés hosszabb távon változásokat ígért, elindulhatott a civil társadalom fejlődése, s az önigazgatási tendenciák megerősödése, amelynek eredményeként várható a peresztrojka visszafordíthatatlansá­ga, s a szovjet képviseleti rendszer jelenlegi hiányosságai korrekciójának fontos garanciáinak megteremtése. Vajon az alulról induló szerveződések beépítésére való törekvés a po­litikai rendszer reformjába tudatos, átgondolt lépés volt-e, felkészülés a jövőre, vagy pedig puszta teoretizálás, esetleg a reformerek propaganda­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom