Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Jordán Gyula: A kínai hadsereg és a reformfolyamat
Részvétel a polgári termelőmunkában Már volt róla szó, hogy a hadsereg a múltban is kivette részét a gazdasági építésből. Az új vonás most az, hogy ez sokkal nagyobb arányúvá vált, új formákban is jelentkezik, és szervesen kapcsolódik a hadseregben és az egész gazdaságban végbemenő reformfolyamathoz. A kormány 1934 novemberében elhatározta, hogy különböző katonai létesítményeket át kell adni polgári célokra, vagy kettős használatba kell venni. Ennek végrehajtása során a légierő és a haditengerészet több repülőterét megnyitotta a polgári forgalom számára, sőt hadikikötőket és dokkokat is megnyitottak a polgári forgalom számára, akárcsak a katonai vasútvonalak tetemes részét. A hadsereg ezenkívül számos raktárát és egyéb létesítményét is átadta, sőt néhány festői területét megnyitotta a turisták előtt. A hadsereg feladatának tekintik békeidőben a különböző jelentős építkezéseken való részvételt. Itt jól kamatoztathatók azok a szakmai ismeretek, amelyeket a katonák a szolgálati idejük alatt sajátítanak el. Az ország számos területét sújtják minden évben a legkülönbözőbb természeti csapások, amelyek bekövetkeztekor a hadsereg mindig oroszlánrészt vállal a segítségnyújtásból. A környezetvédelmi, fásítási programoknak is egyik főszereplője a hadsereg.44 Az új vonások közé tartozik, hogy lényegesen nagyobb erőfeszítéseket tesznek a katonai technológia békés célú felhasználására (segítség- nyújtás atomerőművek tervezéséhez és építéséhez, polgári repülőgépek kifejlesztéséhez stb.), de a legnagyobb hatású a hadiipar különböző ágazatainak bekapcsolódása a fogyasztási cikkek előállításába. Az 1960-as években a feltételezett invázió elhárítására készülve, Kína védelmi vállalatait három földrajzi vonal mögött telepítették. Az első vonalat a határ és a tengerparti területek, a másodikat a közbeeső területek, a harmadikat az ország legbelső részei alkották. A harmadik védelmi vonal mögött az 1979-et megelőző két évtizedben hatalmas hadiipari bázis épült ki, mintegy 29 ezer állami vállalattal és 16 millió foglalkoztatottal. Az utóbbi években a katonai megrendelések csökkenése miatt kapacitásuk jelentős részét polgári célú termékek gyártására állítják át. 1987-ben már 8 milliárd jüan értékű ilyen terméket gyártottak, 23 százalékkal többet, mint 1986-ban.45 Az átállítás országosan is igen jelentős, már 1985-ben a hadiipar termelésének 40 százaléka irányult a polgári piacra, és tervek szerint egyes ágazatokban 1990-re elérik a 60—70 százalékot. 1985 óta minden katonai kórházat megnyitottak a civilek előtt, és ezek évente 20 millió járóbeteget és egy millió fekvőbeteget kezelnek. A hadiipari kutató intézetek több mint 300 tudományos eredményt adtak át polgári hasznosításra.46 87
