Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Jordán Gyula: A kínai hadsereg és a reformfolyamat
katonai szolgálat. Elmaradott vidékeken, ahol a körülmények miatt a fiatalok élete nagyon unalmas, lehetőségeik korlátozottak, ugyanakkor az ország különböző részein megpezsdülő élet hírei már eljutnak hozzájuk, a hadsereget változatlanul a kitörés, egy jobb, érdekesebb élet felé való elindulás eszközének tekinthetik. (Lelkesedésüket nagy mértékben lelo- haszthatja annak a kikötésnek az alkalmazása, hogy a katonákat azon a területen kell leszerelni, ahol beléptek a hadseregbe.) Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a hadsereg modernizálásának előrehaladásával a korszerűbb haditechnika egyre magasabb igényeket támaszt a bevonuló katonák alapképzettségével, általános intelligenciájával szemben, márpedig az elmaradott vidékek fiataljai aligha felelnek meg a magasabb követelménynek. Pontosan a magasabb képzettség iránti igény fordítja a hadsereg figyelmét a városi fiatalok felé, akiket a múltban erős fenntartásokkal kezeltek, mert egyrészt „elpuhultságuk” miatt kevésbé jól viselik a katonaélet megpróbáltatásait, másrészt túlságosan megmételyezték őket különböző „burzsoá”, a hadsereg szellemétől idegen ideológiák. Ennek az értékítéletnek nyilván vannak még ma is maradványai a hadsereg vezetésében. A tanultabb városi fiatalok jelentős része azonban szintén nem érez túl nagy vonzódást a katonai pálya iránt, beleértve a munkára váró fiatalokat is. Itt utalnék arra, hogy az ifjúság és a hadsereg viszonyánál nem hagyhatók figyelmen kívül azok az általános jellemzők, szociálpszichológiai sajátosságok, amelyek ezt az ifjúságot jellemzik. Ennek feltárására gazdag terminológiát használnak: „megsebzett”, „elpazarolt”, „elveszett”, „bűnbeesett” stb. generáció, és mindegyik leírásban megtalálható közös vonásként a fiatalság szkepticizmusa bármely politikai ideológiával szemben. Ennek hatása van természetesen nemcsak általában a szocializmussal, a politikai rendszerrel kapcsolatos véleményükre, hanem azon belül konkrétan a hadsereggel kapcsolatos álláspontjukra is. Mindkét vonatkozás tükröződik a ma meglehetősen gyakori közvéleménykutatások adataiban és a fiatalság magatartásáról folytatott vitákban is.28 A rendelkezésre álló csábító és kényszerítő eszközök, a hadsereg éves emberigényének kis aránya az adott korcsoport egészéhez viszonyítva, azonban természetesen minden jelzett probléma ellenére továbbra is biztosítani fogják a sorozási kvóták betöltését. Reformok a hadseregben A hadsereg modernizálása, a csökkenő létszám mellett feladatainak maradéktalan ellátása megköveteli struktúrájának, kiképzési rendszerének, egész belső életének reformálását. Teng Hsziao-ping már az 1970-es 82
