Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Jordán Gyula: A kínai hadsereg és a reformfolyamat
években többször felhívta a figyelmet ezek fontosságára, majd 1980. március 12-i beszédében29 részletesen kifejtette elképzeléseit a hadsereg reformjáról. Első lépésként személycseréket hajtottak végre, az új vezetés iránt lojális embereket állítottak a legfőbb katonai posztokra. 1982-ig a 11 katonai körzet parancsnoka közül 10-et lecseréltek, első politikai komisszárjai közül pedig valamennyit. Azonkívül a 28 tartományi szintű parancsnokból 23 szintén új személy lett.20 A struktúraátalakítás keretében 1985-ben a katonai körzetek számát 11-ről 7-re csökkentették, egyúttal parancsnokaik és politikai komiszárjaik zömét is újonnan kinevezettekkel váltották fel. A körzetek számának csökkentésénél is lényegesebb, hogy az új körzetek mindegyikének integrált hadseregcsoportnak kell lennie, amely a modern fegyverek teljes körének összehangolt alkalmazására képes. A folyamat egyik jelentős vonása a hadsereg merev csoportokba sorolásának enyhítése. Az NFH struktúrája vertikális részekre tagolódik, mint a katonai, politikai, hadtáp, illetve a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légierő, míg a modern fegyveres erők sokkal integráltabb struktúrát igényelnek. A három haderőnem mindegyike saját ellátási rendszerrel rendelkezett, ami a létesítmények megtriplázásához vezetett. Az elkülönülés egészen odáig fajult, hogy például a szárazföldi hadsereg kórházai nem fogadtak betegeket a másik két fegyvernemtől, a haditengerészet és a légierő javító és karbantartó központjai visszautasították a szolgáltatást a szárazföldi hadsereg felszereléseinek. A legutóbbi időben ezt megszüntették, és létrehozták a hadsereg egyesített ellátási rendszerét.31 A tisztek a múltbeli erőfeszítések ellenére még mindig szinte kizárólag valamelyik haderőnemben futják be teljes karrierjüket. Most a modern hadseregek mintájára a tisztek rutinszerű rotálására törekszenek, ami egyik mellékhatásként csökkentheti a tisztek kötődését és hűségét a hadsereg egy adott részéhez, és így a frakciók kialakulásának lehetőségét is. 1978-ban visszaállítottak egy visszavonulási rendszert, amely az 1955-ös katonai szolgálati törvényen alapult, időkorlátokat állítottak fel az előléptetésre és életkori korlátokat az aktív szolgálatra. Ezeket egy új szolgálati törvény életbeléptetésével 1984 májusában tovább finomították. Lehetővé tették a leszerelt tiszteknek, hogy személyi presztizsveszteség nélkül tartalékállományba kerüljenek.32 1 9 8 6 elejéig a veteránoknak több mint a fele mind a hét katonai körzetben visszavonult, és a tisztek átlag- életkora a legfelsőbb szinten 3-5 évvel alacsonyabb lett, mint korábban.33 Teng felvetette, hogy a hadseregtörzsek tisztjeinek 50 év körülieknek, a hadosztálytörzseknél 40 és a csapatoknál 30 év körülieknek kell lenniük. A legfiatalabb hadosztályparancsnok 1985-ben 30 éves volt.34 83
