Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Jordán Gyula: A kínai hadsereg és a reformfolyamat
JORDÁN GYULA A kínai hadsereg és a reformfolyamat A hadsereg, a fegyveres erő a kínai forradalom egész folyamatában döntő szerepet játszott, és kiemelkedő jelentősége 1949 után sem szűnt meg, sőt sok szempontból inkább kiteljesedett. Az elmúlt évtizedekben a hadsereg változó, de központi szerepet töltött be az ország politikai, társadalmi, gazdasági életében. Ez a szerep különösen megnövekedett a balos radikalizmus egyes periódusaiban, ami jelentősen hozzájárult egy meglehetősen általános vélekedés kialakulásához, amely szerint a kínai hadsereg a reformfolyamat akadályozója, a társadalmi változással szemben a konzervativizmus melegágya. Ennél sokkal árnyaltabb képet alakíthatunk ki, ha megvizsgáljuk az egyes reformlépések hatását, a hadseregnek a hatalmi struktúrában elfoglalt helyét, a párt és a hadsereg viszonyát stb. Az általános alapelvek A fegyveres erő fejlesztése eredetileg a 3. helyen szerepelt a négy modernizálás néven meghirdetett programban, majd hamarosan az utolsó helyre került. A mezőgazdaság, az ipar, a tudomány és a technika modernizálása utáni negyedik helyét csak úgy mérlegelhetjük, ha legalább vázlatosan áttekintjük Kína külpolitikai alapelveit és általános katonai doktrínáját. Az ország független, békés külpolitikai vonalat követ, ellenzi a he- gemonizmus minden formáját, elutasít bármilyen szövetséget vagy stratégiai viszonyt bármely nagyhatalommal. Baráti viszonyra és együttműködésre törekszik minden országgal a békés egymás mellett élés elvei alapján. Más országokhoz való közeledését vagy tőlük való távolodását 70
