Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kollár Nóra: Szociáldemokrácia: demokratikus szocializmus (Alkalmazás - modernizáció - tapasztalatok)
tapolitika. így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy a PSI reformtörekvéseinek középpontjába a társadalmi szférában az állami intézmények kerültek. A helyzet jelenleg az, hogy a választók a centrum felé áramlanak. A kormánypártok szektora megerősödött, s egyfajta „újra egyensúlyozó- dás” megy végbe a baloldal általános terjeszkedése nélkül. Hasonló gondolatokat fogalmaz meg P. Glotz, amikor a „kétharmad társadalmáról” beszél, vagyis arról, hogy a „gyenge harmad” a két másik közül az egyikkel szövetkezik. A centrum meghódítása döntő politikai feladat, de nagy különbség van a centrum felé való versenyfutás és annak meghódítása között. Craxi és pártjának többsége a kommunistákkal közösen akar olyan szocialista mozgalmat, amely újra megtalálja annak közös módozatait, hogy szembenézzen a modern ipari társadalom és az új nemzetközi színtér kihívásaival. Nagy ismeretlen előtt állunk — állapítja meg Craxi — ez az ipari társadalmakban most folyó átalakulások. Nemcsak a termelés átstruktúrálódására gondolok, hanem a társadalmi és kulturális szerkezeti átalakulásokra is. Kétségbeejtő lenne, ha a demokratikus szocializmus nem bizonyulna képesnek e folyamatok élére állni, értelmezni és megfelelő módon irányítani is azokat. Annál is inkább, mert fennáll a másik, a „konzervatív kockázata”.20 Az Osztrák Szocialista Párt Az ugyancsak sikeres szocialista pártok (kormánypárt) közé tartozik az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) is, számukra a 80-as évek utolsó harmadában a két legfontosabb téma a párt és a gazdaság volt. A modernizálás az SPQ és Vranitzky felfogásában nemcsak a gazdaságra, hanem a pártra is vonatkozik. A párt tevékenységében Vranitzky kancellár új prioritásokat lát szükségesnek, így a fejlődést, az innovációt, a fejlődés képességét és lehetőségét, ezek révén pedig a munkahelyek megtartását és az ipari jelleg fenntartását az országban. Mivel az osztrák gazdaság is versenyezni kényszerül, ezért az iparban előtérbe került a kooperáció kérdése. Az 1989-ben bevezetett adóreform az elmúlt 20 év legnagyobb jövedelemadó csökkentését eredményezte. „.. .tény, hogy az adóreform nem lett monetáris orgia, hanem valóban könnyítéseket hozott a kisjövedelműek számára is — jegyzi meg a Süddeutsche Zeitung —, s a kancellárt sok szkeptikus párttag szemében olyan pártvezetővé tette, akit akceptálni lehet”.21 61
