Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kollár Nóra: Szociáldemokrácia: demokratikus szocializmus (Alkalmazás - modernizáció - tapasztalatok)
•érdekelttel együtt képes volt a kompromisszumok elérésére és a konszenzusteremtésre úgy, hogy adott és kapott is kompenzációkat. Amíg ez a mechanizmus sikeresen működött, addig a társadalom nagyobb része érdekelt volt abban, hogy az SPD kormányon maradjon, hiszen a többség helyzete összességében viszonylagosan akkor is javult, ha egyes csoportok életszínvonala rosszabbodott. A 70-es évek közepén elkezdődött és elhúzódó gazdasági válság azt bizonyította, hogy a demokratikus szocializmus godesbergi koncepcióját csak a kedvező konjunktúra (társadalmi-gazdasági) időszakaiban lehet megvalósítani. Elhúzódó válság esetén éleződnek az ellentétek az SPD-t támogató csoportok és rétegek között. Mivel az érdekellentétek tompítására, a konfliktusok megelőzésére irányuló politika hatékonysága a pótlólagos források elégtelensége miatt szűkül, ezért csökken a pártot támogató választók bizalma is. A tartós válság egyértelmű következménye a választási vereség. Az SPD vezetése ezzel 1976-ban tisztában volt. Mindennek ellenére a Bad Godesbergben megfogalmazott elvek alapján az SPD a külpolitikában, a szociálpolitikában és a hatékony konszenzusteremtésben ért el nem kis sikereket a 60—70-es években. A párt godesbergi programja szellemében nem keveset tett a polgári demokrácia védelmében, számos rendszer javító és stabilizáló reformot valósított meg. Politikai gyakorlata során — főként gazdasági téren — sok megoldhatatlan problémával került szembe. A Bad Godesberg-i program két legfontosabb pozitívumának tekinthető, hogy egyfelől megújította, modernizálta a pártot, s ezzel megerősödtek annak pozíciói, másfelől pedig mind elméletileg, mind a gyakorlatban kialakította és elmélyítette az osztályok, rétegek és az őket képviselő szervezetek együttműködését. Ez részben magyarázatot ad arra is, miért tudott az SPD 1982-ig kormányon maradni az elhúzódó válság körülményei között, vagyis a párt számára ked- kezőtlenebb feltételek mellett is. Szociáldemokrata modernizálási kísérletek a 80-as években Míg a 60—70-es években a keynesi kompromisszum védőernyője alatt eredményesen bontakoztak ki a szociáldemokrata nemzeti reformstratégiák (lásd a Skandináv-országokban, az NSZK-ban, Ausztriában stb.), addig a 70-es évek közepétől kezd megváltozni a hagyományos reform- politikák viszonyítási alapja. Nemcsak arról van itt szó, hogy a keynesi kompromisszum révén kialakult egyensúly felbomlóban van azért,, mert alkalmatlanná vált arra, hogy úrrá legyen az erőteljes és gyakori változásokon, s hogy a kormányokat segítse az új konfliktusok menedzselésében. .54