Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kollár Nóra: Szociáldemokrácia: demokratikus szocializmus (Alkalmazás - modernizáció - tapasztalatok)
ányában csak voluntarista nevelési és fejlesztési diktatúra lehet, amely az általa szocializmusnak vélt kényszerpályán mozog, mégpedig saját ellentéte felé, hiszen a társadalmat a felépítendő gazdaság szolgálatába állítja. A szocializmus és a kapitalizmus közötti konfliktusban tehát nem a gazdasági racionalitás érvényességi köréről van szó, legalábbis nem önmagában való érvényességéről. A tevékenység gazdaságilag akkor racionális, ha a lehető legnagyobb teljesítmény (produktivitás) elérését tűzi ki célul. A teljesítményt gazdasági tényezőkkel mérik, az egységnyi élő, illetve holt munkára (álló és forgótőke) eső profittal. Akármilyenek legyenek is a tulajdonviszonyok, gazdasági szempontból nincs külön szocialista és külön kapitalista gazdasági racionalitás. A különbség a szocializmus és a kapitalizmus között így abban van, hogy a gazdasági racionalitás követelményével szemben az üzemen belül és azon kívül más racionalitás-típusok követelményei vannak-e túlsúlyban. André Gorz, az ismert francia filozófus és publicista szerint „egy társadalom akkor kapitalista, ha benne a gazdasági racionalitás által megszabott és a tőkeértékesülés által megkövetelt viszonyok vannak túlsúlyban, és irányadóan szabják meg az egyének életét és tevékenységét, valamint a politikai döntéseket, az értékfelfogásokat és a képzést. Egy társadalom akkor szocialista, ha a tőkeértékesülés gazdasági racionalitása révén kialakult társadalmi viszonyokhoz még olyan szerep is kötődik, amely nem számszerűsíthető értékeknek és céloknak rendelődik alá, s így a gazdaságilag racionális munka mind társadalmilag, mind pedig egyénileg egy tevékenységi forma csupán a többi között, s ezek ugyanolyan fontosak.1 A nyugat-európai baloldal körében tehát nagyjából két álláspont körvonalazódik: egyfelől az, hogy fel kell adni, másfelől az, hogy meg kell tartani a szocializmus fogalmát, azonban nem csupán úgy, mint a múltra való hivatkozást, hanem úgy is mint aktuális magyarázatot a jelenlegi ellentmondásos fejlődés során is fennálló emancipációs lehetőségekre. Demokratikus szocializmus: alkalmazkodás és modernizáció A szociáldemokraták által megfogalmazott demokratikus szocializmus koncepció történelmi gyökerei a 19. század végének revizionizmus vitájáig, illetve a szocialista mozgalom kettészakadásának időszakáig nyúlnak vissza. Részletesen kifejtve, kidolgozva a hidegháború időszakában, az 1950-es években jelent meg. A Francia Szocialista Párt kezdeményezésére a Comisco2 párizsi ülésén, 1949-ben bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a munkában aktívan részt vevő pártok közös demokratikus szo45