Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Szentmiklósi László: A "peresztrojka" és a "glasznoszty" Bulgáriában
Államtanács fontos rendeletet adott ki, amelynek lényege, hogy felszámolnak minden utasításos rendszert az irányításban, nagyobb szerephez juttatják a pénz- és érdekviszonyokat, tovább demokratizálják a gazdasági életet. Ettől a gazdaságirányítás közgazdasági eszköztárának bővülését, a szocialista piacgazdálkodás kialakulását és elterjedését, a monopolhelyzet letörését, az eddig elvont kapcsolatrendszer anyagi, gazdasági alapokra helyezését várják. A bolgár gazdaságirányítás demokratizálásának és liberalizálásának „Achilles-sarka” a központosított nyersanyag- és energiaellátás, valamint a kötött valutagazdálkodás, továbbá a jelenlegi, az ösztönzést nem szolgáló termelési árrendszer. A mezőgazdaságban — amely a bolgár népgazdaság válságágazatává vált — szintén jelentős változásokat hajtottak végre. Megszüntették a Tódor Zsivkov nevéhez kötött, a 70-es évek elején elterjedt és uralkodóvá vált ún. agrár-ipari-komplexumokat, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A termelés és feldolgozás teljes vertikumát magában foglaló mamutegységek termelékenységi mutatói eszközhatékonysága elmaradt a kívánalmaktól, a „gazdatudatot”, az ösztönzést nélkülöző állapot folyamatos termeléscsökkenéshez vezetett. A hajdan virágzó mező- gazdasági ország immáron rendszeresen takarmányimportra szorul, sőt az utóbbi években kénytelen volt burgonyát, búzát, paradicsomot és hagymát importálni! Az agrár-ipari-komplexumok helyett ún. brigádrendszert hoznak létre. Egy brigádhoz hozzávetőleg egy falu — egy egységnyi megművelendő terület tartozik. Az ipari vállalatokhoz hasonlóan a mezőgazdasági brigádok teljesen önállóak, teljesítménybérezésben részesítik a dolgozóikat. Teret engednek az egyéni gazdálkodóknak is. Mindettől a „gazdatudat” erősödését, a terméshozam bővülését, a falu szerepének visszaállítását, helyzetének javulását várják. Jelentős változáson ment keresztül a gazdálkodás politikai, jogi, sőt ideológiai kerete is. Ez utóbbi „rugalmasságának” köszönhetően elméletileg elvetették az egyenlősdit, teret engedtek a „sokszínű” gazdálkodásnak” (értsd magánkezdeményezés), előtérbe kerültek a közgazdasági eszközök, bővült a termelőegységek önállósága, csökkent a központi szervek közvetlen irányító tevékenysége. A külföldi működő tőke bevonása érdekében módosították a jogszabályokat. A népgazdaságban bevezetett változások rendkívül dinamikusan követték egymást, a vállalatoknak szinte havonta kellett igazodniuk az új feltételekhez. A hivatalos bolgár statisztikai adatok szerint a gazdaság az elmúlt időszakban, a „peresztrojka” és a „glasznoszty” megjelenése óta — a mezőgazdaságot kivéve töretlenül fejlődik. 161
