Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Szentmiklósi László: A "peresztrojka" és a "glasznoszty" Bulgáriában
lentésük sokszor meglepetésszerűen hatott. A döntés végrehajtási mechanizmusának kidolgozása a későbbi időszakra maradt, aminek következtében jelentős zavarok támadtak, mivel a régi már nem funkcionált, az új pedig — kidolgozás és bevezetés híján — még nem működött. Ennek külső megjelenését a lakosság a közintézményeken elhelyezett cégtáblák gyakori cseréjében, az ügyintézés lelassulásában tapasztalta. A bolgár népgazdaságban kibontakozott átalakítás lényegét tekintve messzebbre ment mint a politikai intézményrendszer reformja. A bolgár vezetés nézete szerint a gazdaság dinamikus fejlődése teremti meg a felépítmény, majd a politikai intézményrendszer reformjának alapját. A bolgár népgazdaság új pályára történő állítását, az extenzívről az intenzív gazdálkodásra való átlépésben, a műszaki-tudományos fejlesztésben látták, amelynek lényegét még az 1985-ös KB-ülésen fogadták el, majd azt a BKP 1986-os XIII. kongresszusa erősítette meg. Az új gazdaságpolitikai stratégiát Todor Zsivkov a kongresszuson az alábbiakban foglalta össze: „A műszaki-tudományos forradalom végrehajtása egyet jelent a fejlett szocialista társadalom építésével és megfordítva, a fejlett szocialista társadalom építése nem más, mint a tudományos-műszaki forradalom végrehajtása.”2 E koncepcióhoz megteremtették az ügyeletes jelszót is: „Mindenkinek technológiai módon kell gondolkodnia és technológiai módon kell cselekednie.” A gazdaság megújításához szükséges szabályozókat fokozatosan dolgozták ki. A tervutasításos rendszert a XIII. pártkongresszus határozatainak megfelelően a normatív tervezés váltotta fel, az ágazati minisztériumok helyett társulások jöttek létre. Todor Zsivkov szavai szerint „ezek az árutermelők hatalmas gazdasági csoportjai, ahol a technológia, a piac és a szociálpolitika egységben kerül alkalmazásra a fő irányokban”.3 A társulásokhoz önkéntes alapon csatlakoznak a szocialista önálló, önigazgató szervezetek, ezen utóbbi kategóriába tartoznak a vállalatok, a gazdasági egyesülések, a gazdasági kombinátok, az agrár-ipari komplexumok, a szövetkezetek. Külön jogszabálygyűjteményt adtak ki a társulások és az önigazgató gazdasági szervezetek tevékenységére vonatkozóan. Az 1987. január 1-jén életbe lépett új Munka Törvénykönyv szerint az önigazgató szervezetek vezetői választás útján nyerhetik el tisztségüket. A gyakorlati végrehajtás során a választási-pályázati rendszert bevezették a teljes vertikumban, s így az igazgatótól a brigádvezetőig mindenkit választanak. A társulások mellett sokat várnak az 1985—86—87-ben bevezetett kis- és középvállalatok rendszerétől, amelyek rugalmasan tudnak alkalmazkodni a mindig változó körülményekhez. 1989 januái'jában a bolgár 160
