Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Horváth Gyula - Réti Tamás: Csehszlovákia 1945-1989

24 Csehszlovákiában az 1968-as reformmozgalom utórezgései 1969 áprilisáig tartottak. Legalábbis az utóbbitól kezdődő időszakot nevezik Csehszlovákiában „norma- lizációs periódusnak”. Bár nem osztjuk e nézetet, hogy ez az időszak „normali- zációként” lenne értékelhető, a továbbiakban az egyszerűség kedvéért — idézőjel nélkül — átvesszük ezt a terminológiát.

35 Még 1968 novemberében is a CSKP politikai vezetése a következő politikusokból állt: Dubcek, Svoboda, Cernik, Husák, Erban, Sádovsky, Strougal, Smrkovsky.

26 Mivel a megszállás után nem sikerült létrehozni egy ún. forradalmi munkás-paraszt kormányt, ezek az erők rövid időre háttérbe szorultak.

27 Több szemtanú visszaemlékezése szerint a CSKP akkori reformvezetői a szovjet inváziót saját emberi tragédiájukként fogták fel, és az invázió után már nem voltak igazán akcióképesek.

28 A párt vezetésében több nézet alakult ki a jövő politikát illetően. Az egyik elképzelés szerint (Mlynar) a CSKP-n belül a centrista-reformer erőknek egyaránt meg kellett volna szabadulniuk a radikális reformerektől és főleg a szélsőséges konzervatív erőktől. Egy másik elképzelés szerint (Sabata) folytatni kellett volna minden olyan tevékenységet, amelyet expressis verbis a Moszkvában kötött jegyzőkönyvek nem tiltottak meg, azaz nem háttérbe szorulni és megpróbálni, amíg lehet, tartani a pozíciókat a szovjetek embereivel szemben.

23 1968 augusztusa és 1969 közepe között több szovjetellenes demonstráció volt (1968 november elején, 1969 január végén, 1969 márciusában). Ezekben a brezsnyevi vezetés a CSKP vezetőségének g.vöngeségét látta.

30 Husák 1969. április 14-én lett a CSKP KB első titkára. Még akkor is az új politikai bizottságban Husákon kívül ott van Bilak, Colotka, Cernik, Dubcek, Erban, Pillér, Sádovsky, Svoboda, Strougal és Polácek. Május végén Husák meghirdeti a normalizációs programját. 1970 január elején Dubcek törökországi nagykövet lett. Néhány nap múlva a CSKP központi bizottsága új politikai bizottsági tagokat kooptál Kapek, Koreák, Lénárt, Hanes, Hula és Indra személyében.

31 Ottó Ulc: „The (Normalization) of Post-Invasion Czechoslovakia. Survey, 1979/ 3. sz.

32 1972-ben börtönbüntetéssel sújtottak több hatvannyolcast, akik a normalizáció elején kifejezték nem tetszésüket a hivatalos politikával szemben. Ezek közé tartoztak: J. Litera, J. Stehlik, J. Tesar, J. Muller, R. Battek, M. Silhán, M. Hubl; K. Kyncl, J. Sabata, A. Rusek, A. Cerny, L. Kalina és mások.

33 A CSKP 1 678 000 tagjából 518 000-t zártak ki, vagy függesztették fel a tagságukat, 21 tudományos intézetet bezártak kb. 150 000 ember emigrált. 1969 és 1971 között Csehország területén nem jelent meg egyetlen irodalmi újság sem. Otto Ulc: i. m. Az utóbbi időben megjelent hírek szerint 5800 tisztet és altisztet távolítottak el a csehszlovák hadseregből.

34 A politikai apátia politológiai értelmezését főleg a politikai pszichológia tette meg. Ennek a Csehszlovákia esetére való alkalmazását lásd Antonin Mestan: „Aplikace poznatku moderni politické Psychologie na dnesni situaci v Ceskoslo- vensku”. Radio Free Europe, 1988. november 12.

33 1968-ban és 1969-ben a csehszlovák gazdaság gyors ütemben növekedett. A normalizáció propagandája ezt a tényt elhomályosította, és hangsúlyozta az akkoriban elindult inflációs folyamatok veszélyét.

36 Gottwald „népszerűségét” a tömegek között legjobban mutatja a normalizáció utolsó évében forgalomba került százkorona értékű bankjegy sorsa, amelyen Gottwald arcképe látható. 1989 végén emberek tömegei vitték ezt a százkoronás bankjegyet az állami bank fiókjaiba és kicserélését kérték a még forgalomban levő öregebb bankjegyért. Később az Állami Bank megígérte, hogy a bankjegyet visszavonja a forgalomból.

37 Még 1987 júniusában is a CSKP egyik vezető ideológusa J. Fojtik így nyilatko- zott: „Nagy szerencsénk volt, hogy már a huszas években Klement Gottwald került a párt vezetésébe. Ö azok közé a személyiségek közé tartozott, akik céltudatosan érvényesítették a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletéhez és a szovjet tapasztalatokhoz való alkotó hozzáállás elveit... Szervesen egyesítette magában a forró és tiszta hazafiságot a meggyőződéses internacionalizmussal. Tudjuk, hogy hazafiságának és internacionalizmusának alapköve mindig is a Szovjetunióhoz fűződő viszonya volt. „Új Szó, 1987. június 3.

98