Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Horváth Gyula - Réti Tamás: Csehszlovákia 1945-1989
HORVÁTH GYULA—RÉTI TAMÁS Csehszlovákia 1945—1989 A második világháború utáni első három év politikai mechanizmusa szervesen kapcsolódott a két háború között működött parlamentáris rendszerhez. A csehszlovák történelem e szakaszának köszönhetően a folyamatosság erőteljesebben érvényesült, mint a kelet-közép-európai térség többi országában. A pártok együttműködésének alapját a londoni polgári és a moszkvai kommunista emigráció között 1943 decemberében létrejött megállapodás teremtette meg. Benes a lengyel és a jugoszláv polgári emigráns kormányoktól eltérően mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő viszonyt kívánta rendezni. Ezt szolgálta a Moszkvában, 1943. december 12-én aláírt barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és a háború utáni együttműködésről szóló egyezmény megkötése. A két emigráció 1945. március 22-én egyezett meg a hazatérő kormány programjáról, a kormány személyi összetételéről. A londoni és a moszkvai emigráció egyezsége nem részesítette a hatalomból a cseh antifasiszta erőket. Megállapodtak abban, hogy a kormányt lényegében a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt (Benes pártja), a Szociáldemokrata Párt és a CSKP képviselői alkotják. A jobboldali pártok betiltása Benes elképzelései szerint a nemzeti szocialisták számára biztosította volna a nem baloldali szavazatok többségét. Gondot okozott Szlovákiának a tengely- hatalmak melletti korábbi elkötelezettsége, annak a veszélye, hogy a csatlós országok sorsára jut a háború befejeztével. Ezért is nagyon fontos volt, hogy a cseh és a szlovák nemzet egysége a teljes egyenlőség alapján teremtődjön meg. A benesi külpolitika eredményeként Szlovákiának a háborúban viselt történelmi felelősségét a nagyhatalmak nem vetették fel. 75
