Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Kollár Nóra: Peresztrojka és politikai reformok. Változások a szovjet poitikai rendszerben
A moszkvai nagygyűlést nem hivatalos demokratikus mozgalmak, népfrontok, az SZKP reformfrakciója, a területközi képviselőcsoport, a Fővárosi Választók Szövetsége és a Memorial egyesület szervezeték, tehát azok a politikai erők, amelyekkel a továbbiakban egyre inkább számolni kell, különösen, ha létrejön a demokratikus erők egysége. A politikai nagygyűlés fő követelései az SZKP rendkívüli kongresz- szusának összehívása — májusi’a—júniusra — a demokratikus átalakításra képtelen KB menesztése, kerekasztal a hatalommegosztás lebonyolítására, demokratikus baloldali blokk megteremtése. A követelések közül néhányat a vezetés már a plénumon fontolóra vett. Az SZKP KB februári plénuma21 kibővített ülés volt, amelyen Gorbacsov vázolta az SZKP-nak a XXVIII. kongresszus elé kerülő platformját. A centrista platformnak a politikai rendszer reformja szempontjából leglényegesebb elemei: az SZKP elfogadja, hogy a pluralizmus alapján formálódó politikai mozgalmak ..egy bizonyos szakaszban pártokká érhetnek”, s az SZKP ezekkel a majdani pártokkal kész a párbeszédre. Jelenleg az SZKP egyedül fogja össze és konszolidálja a társadalmat. A baloldali radikálisok követelésére a főtitkár javasolta, hogy a következő kongresszust június—júliusra hívják össze. A platform a peresztrojka logikájából következő további lépésekre összpontosít, elutasítja mind a konzervatív, mind a radikális — azaz szélsőséges — véleményeket. Az SZKP célja a Gorbacsov-platform szerint a humánus, demokratikus szocializmus. Ennek megvalósítása érdekében tisztázni kell a párt és a peresztrojka viszonyát és a párt álláspontját. Mivel az idő sürget, előre kell hozni az erre hivatott fórum ülését. A pártnak radikálisan át kell alakulnia, csak így töltheti be politikai élcsapat szerepét. A párt reformjának megelőző szakaszától eltérően a platform a párt megújulása alatt nemcsak munkastílus — munkamódszerbeli változásokat ért, hanem az ideológiára, a gondolkodásmódra, a szocializmusképre vonatkozó változtatásokra is gondol, eszménye a humánus, demokratikus szocializmus. Ennek érdekében meg kell szabadulni a dogmatizmustól, a belpolitikára, a világforradalomra és a világfejlődésre vonatkozó sztereotipiáktól. A humánus, demokratikus szocializmust nem lehet felépíteni előre meghatározott séma szerint. A párt csak mint demokratikusan elismert erő létezhet, s demokratikus keretek között kívánja megőrizni kormányzó szerepét, melyből következően le kell mondania alkotmányosan is rögzített politikai és jogi privilégiumairól. Ez elvi változást jelent a párt és az állami, illetve társadalmi szervek viszonyában. A politikai pluralizmus kérdésében a dokumentum óvatosan fogalmaz. A ténylegesen fennálló társadalmi-politikai pluralitást úgy fogja 47
