Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Póti László: A "szocializmus egy országban" koncepciójától a "sok ország lesz a Szovjetunióból" valósága felé-Szovjetunió (1953-1989)
linizálásnak talán a XX. kongresszusnál is jelentősebb eseménye került be a történelembe. Az alaphangot megadó hruscsovi előadói beszéd után a küldöttek — akik között ott volt az akkor 30 éves Gorbacsov — alapos bírálat tárgyává tették Sztálin és volt munkatársai bűneit. Sztálin földi maradványait még a kongresszus befejezte előtt eltávolították Lenin mellől a mauzóleumból, és a Kreml fala előtti sírok egyikébe helyezték át. A kongresszus után folytatódott a Sztálinhoz kapcsolódó elnevezések és külsőségek eltávolítása. A Sztálin-díjak okleveleit visszamenőleg a Szovjetunió Állami Díja elnevezésű oklevelekre cserélték ki, Volgograd visz- szakapta nevét stb. A mezőgazdaság szűnni nem akaró gondjai egyre újabb ötletek kigondolására késztették Hruscsovot. 1962 márciusában az ő javaslatára új irányítási rendszert vezettek be a mezőgazdaságban. Az elgondolás szerint két-három kerületet átfogó területi termelési igazgatóságok jöttek létre, amelyek tanácsokkal látták el a gazdaságok vezetőit. Az igazgatóságok mellé pártmegbizottakat rendeltek. Hasonló igazgatóságokat kellett szervezni területi és köztársasági szinten is, országos szinten pedig megalakult a Szövetségi Mezőgazdasági Bizottság. Hamar kiderült azonban, hogy a sietősen létrehozott termelési igazgatóságok tevékenysége párhuzamos a kerületi pártbizottságok munkájával. Ez volt részben az oka annak, hogy a még kiforratlan állapotban levő elgondolást Hruscsov újabbal tetézte, s meghirdette a pártirányítás radikális reformját. Ennek lényege a pártirányítás termelési elv alapjára való átállása volt. A területi pártbizottságokat felosztották ipari és mezőgazdasági pártbizottságokra. Miközben a párt szétvált, az állam és a párt tovább olvadt egymásba, mert ugyanakkor létrehozták az egységes párt-, és állami ellenőrzési rendszert. A kommunizmus bűvöletében megvalósított változtatások szemléletes példája volt az ún. elvtársi bíróságok jogainak kibővítése 1963-ban. Ettől fogva az addig bírósági eljárások körébe sorolt néhány ügyfajta átkerült az előbbiek kompetenciájába, például a huligánkodás, a spekuláció, és a társadalmi tulajdon kisebb mértékű megkárosítása. E nagy átszervezések közepette Hruscsov népszerűsége egyre erőteljesebben csökkent. Az átszervezésekben közvetlenül egzisztenciálisan is érintetteken kívül a lakosság szinte minden rétegének volt oka az elégedetlenségre. A bérből és fizetésből élőknek a romló élelmiszerellátás, a hiánycikkek számának és az áraknak fokozatos emelkedése, a parasztságnak az egyéni kisegítő gazdaságokra nehezedő nyomás fokozódása és a kolhozban végzett közös munkákból származó jövedelmek csökkenése miatt. Az „absztrakt” elleni kampány a képzőművészetben, a „formaliz23
