Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Nagy Miklós - Póti László: Demokrácia és reform Európa keleti felében
sói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületé szófiai tanácskozásának idejére kialakult — Románia kihagyásával — a csehszlovák reformtörekvésekkel szembeni „szorosan egyeztető szocialista országok” fóruma. Az 1968. március 23—24-i drezdai tanácskozásra Romániát már meg sem hívták. Az április 24-i csehszlovák kormánynyilatkozat a kapcsolatok normalizálását sürgette a Német Szövetségi Köztársasággal, amit az északi szomszédok halálos veszélyként érzékeltek. A szovjet csapatok júniusban Csehszlovákiában hadgyakorlatot tartottak, s az ország területéről augusztusig ki sem vonultak. Koszigin, Grecskó és Jepisev prágai látogatását fenyegető hangok kísérték. Az SZKP KB közleménye szerint: „a szovjet kommunisták készek minden szükségeset megtenni a szocialista közösség politikai-gazdasági védelmének konszolidálására ... a revizionista, nacionalista elemek belülről forgatják fel a szocialista társadalmat”. Az egyik csehszlovák tábornok a szövetségi rendszeren belül a főparancsnok személyének rotálására tett javaslatot. A „2000 szó” című kiáltvány Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepét kérdőjelezte meg. Az 1968. július 4. és 6. közötti varsói tanácskozásról ezért az öt későbbi bevonuló levélben szólította fel a CSKP vezetését, hogy tárgyaljanak a „szocialistaellenes'’ erők csehszlovákiai tevékenységéről. A konfliktust a szovjet és a csehszlovák vezetők július végi ágcsenyői, majd az öt levélíró a Dubcek pozsonyi találkozója sem tudta feloldani. Hiába tettek ígéretet csehszlovák részről a CSKP vezetői szerepének megőrzésére, a szoros külpolitikai egyeztetésre: a katonai akció előkészületei ekkor már végső szakaszukba léptek. A csehszlovák vezetésen Tito augusztus 9-i és Ceausescu 15-i prágai látogatása, valamint Kádár János és Dubcek 17-i komáromi tárgyalásai sem segítettek. 1968. augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka öt ország félmillió katonája, 7000 harckocsi és több száz repülőgép indult „baráti segítségnyújtásra” Csehszlovákiába. A túlméretezett beavatkozás ideológiáját a Pravda augusztus 22-i száma fogalmazta meg: „Nem tűrhető a hűtlenség, a kötelességszegés a Varsói Szerződés Szervezetében. Ilyen politikai vonal ellentmond a Varsói Szerződés valamennyi tagállama létfontosságú érdekeinek, beleértve a Szovjetuniót is.” A csehszlovák kormány a „segítségnyújtást” törvénytelennek minősítette, Románia „egy testvéri szocialista ország szuverenitása megsértéseként” elítélte. Äz akciót katonailag sikeresen bonyolították le, hiszen harc nem volt, viszont politikailag teljes volt a kudarc. Az A. Dubcek elleni, Indra-féle bizalmatlansági indítványt, a behívást a CSKP elnöksége 6:4 arányban leszavazta. Dubceket, Cerny miniszterelnököt, Smrkovskyt, a parlament elnökét a szovjetek a KB épületében elfogták ugyan, de Svoboda elnök megtagad11
